Újra miniszterelnökké választotta a Parlament Orbán Viktort

A Fidesz elnökét 130 igen szavazattal, 57 nem ellenében választotta ismét kormányfővé az Országgyűlés.

Orbán Viktor – a történelmi zászlók előtt – letette esküjét, amit a képviselők állva hallgattak, majd elénekelték a Himnuszt. Ezt követően a kormányfő beszédet mondott.

Az MSZP – ahogy előre jelezte – a miniszterelnök megválasztása után elhagyta az üléstermet. Ezt korábban azzal indokolták, hogy nem ismert a kormányprogram, a kormány szerkezete és a kormánytagok neve sem.

Áder János köztársasági elnök a páholyból figyelte az Országgyűlés ülését. Az ülésen jelen volt Schmitt Pál volt köztársasági elnök, Paczolay Péter, az Alkotmánybíróság elnöke, Darák Péter, a Kúria elnöke, Polt Péter legfőbb ügyész, Erdő Péter bíboros-prímás, esztergom-budapesti érsek, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke. Az egyik páholyból követték az eseményeket Lévai Anikó, a miniszterelnök felesége és gyermekeik.

Jelen voltak az állami szervek közjogi tisztségviselői, a külhoni magyar közösségek tisztségviselői – köztük Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke –, a diplomáciai testület tagjai, az Európai Parlament magyar képviselői.

A miniszterelnök megválasztása után a pulpitusról gratulált Kövér László házelnök. A parlamenti patkóban gratulált neki Áder János, Rogán Antal, a Fidesz, Vona Gábor, a Jobbik, Harrach Péter, a KDNP és Schiffer András, az LMP frakcióvezetője, továbbá Paczolay Péter és Darák Péter. Szabó Tímea, az Együtt–PM független országgyűlési képviselője egy európai uniós zászlót adott át a miniszterelnöknek az eskütétel után és kezet fogott Orbán Viktorral.

Orbán Viktor miniszterelnök az újraválasztása után tartott beszédében választási győzelmük arányát meggyőzőnek nevezte, mint fogalmazott, a voksoláson az "európai közép", az egységre törekvő erők elsöprő többséget kaptak. Szerinte bár a most megalakítandó kormány kétharmados parlamenti többséggel rendelkezik, mindig "a háromharmadot, vagyis minden magyart képvisel majd", minden magyar szolgálatára törekszik.

A választásról szólva azt is kiemelte, hogy mivel azon az egész magyar nemzet részt vett, így mind a parlament, mind a kabinet joggal tekintheti magát a nemzet kormányának és a nemzet Országgyűlésének. Ez nem túlterjeszkedés, hanem elkötelezettség – tette egyértelművé, köszönetet mondva az anyaországon túl élőknek is, akik, szavai szerint, elsöprő többséggel támogatták a nemzet egyesítésének törekvését.

Harmadik kormányzásának négy évét előrevetítve Orbán Viktor úgy fogalmazott: Magyarország középre tart, "Európa közepén egy új Közép-Európát építünk", amely felzárkózhat a kontinens nyugati feléhez. "Az európai életszínvonal és életminőség közepe felé tartunk a következő négy évben" – jelentette ki. A kabinet politikája a nemzeti együttműködés, az egység és az európai közép megerősítésére irányul majd – vázolta fel.

Nyomatékosította azt az álláspontját, amely szerint most, a másodszori megerősítés után nem tartja vita tárgyának az alaptörvényt, az emberi méltóság tiszteletére épülő társadalomszervezést, a szabadságot és felelősséget összekapcsoló politikát, és nem vita tárgya a munkaalapú gazdaság, a nemzetegyesítés politikája sem. A hogyanról és a részletekről lesznek és kellenek viták, de az alapkérdések eldőltek, a választók a vitát lezárták – jelentette ki a kormányfő.

Az egy hónappal ezelőtti választás megerősítette – folytatta – a 2010-ben végrehajtott második rendszerváltást is, megerősítette, hogy a magyar gazdaság spekuláció helyett munkára épüljön, hogy a liberalizmus doktrínái helyett a kölcsönös felelősség eszméjét kövessék, hogy a globális erők előtti behódolás helyett a nemzeti függetlenség megtartásáért küzdjenek, és hogy "internacionalizmus helyett a haza szeretetére neveljük a gyermekeinket", továbbá azt is, hogy rend legyen.

Beszédében szélsőségesnek és veszélyesnek nevezett minden olyan politikát, amely veszélyes a magyarokra. Ennek alapján – sorolta – veszélyes és szélsőséges, ha valaki a bűnözők jogait az áldozatok jogai elé sorolja, továbbá minden olyan gazdaságpolitikai javaslat is, amely mellőzi az értelem és a józan ész elemi szabályait. Azt a politikát is idesorolta, "hívja magát akár jobb-, akár baloldalinak", amely azért akar pénzt elvenni a dolgozó emberektől, hogy odaadja azoknak, akik bár munkaképesek, de nem akarnak dolgozni. A magyar népre veszélyesnek és szélsőségesnek nevezte azt a politikát is, amely "az ezeréves Magyarországot valamiféle Európai Egyesült Államok oltárán fel akarja áldozni", csakúgy, mint az unióból való kilépés programját.

A külpolitikára kitérve azt mondta, hogy annak középpontjába a gazdaságpolitikai kapcsolatok, valamint a markáns nemzetpolitika kerül majd. Utóbbival kapcsolatban kijelentette: a Kárpát-medencei magyarokat megilleti a kettős állampolgárság, a közösségi jogok és az autonómia is. Ez az álláspontunk, melyet képviselni fogunk a nemzetközi politikában – szögezte le. Orbán Viktor felhívta a figyelmet arra, mindennek közeli aktualitást ad az Ukrajnában élő kétszázezres magyar közösség helyzete, nekik meg kell kapniuk a kettős állampolgárságot, a közösségi jogok teljességét, és az önigazgatás lehetőségét is. "Ez világos elvárásunk a most formálódó új Ukrajnával szemben, akik egyébként élvezik együttérzésünket és támogatásunkat a demokratikus Ukrajna megteremtéséért végzett munkájukban" – tette hozzá.


Vissza a hírekhez