Fórum a magyar parlamentben

A június eleji európai parlamenti választásokról és a nemzeti érdekképviseletről, továbbá egy új nemzetpolitika szükségességéről tárgyalt pénteki budapesti ülésén a Kárpát-medencei Magyar Autonómia Tanács (KMAT). Kárpátalját a tanácskozáson Kovács Miklós, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöke képviselte.

A pénteki budapesti ülésen, amelyre Németh Zsoltnak, a magyar Országgyűlés külügyi és határon túli magyarok bizottsága fideszes elnökének meghívására a Parlamentben került sor, beszédet mondott Orbán Viktor. A Fidesz elnöke rámutatott, határainkon belül és kívül mindannyiunk érdeke, hogy lezárjuk a hazánkat legyengítő korszakot, azt a ciklust, amely felszámolta a nemzetpolitikát, nem védi a Kárpát-medencei magyarok érdekeit, sőt nyíltan hátat fordít nekik és a közép-európai térség megerősítésének.

Az egész nemzet érdeke, hogy mielőbb bekövetkezhessen a változás, és a mostani korszakon minél előbb túlléphessünk. Ennek egyik fontos állomása az európai parlamenti választás.

Elmondta, jó esély van Magyarország megerősödésére és a határon túli magyarok ügye ismét fontos kérdéssé válik. Egy olyan politikai korszak megnyitásában bízhatunk, amely szerint nincs határon belüli és kívüli magyar ügy és gazdaságpolitika, hanem egy nagy gazdasági térséggel számol.

A Fidesz elnöke felhívta a figyelmet továbbá, hogy a június 7-i szavazás ma elsőbbséget élvez minden más üggyel szemben. Az ugyanis, hogy miként szerepel Magyarország az európai parlamenti választáson, jelentős mértékben meg fogja határozni a magyarok súlyát az európai politikai színtéren.

Orbán Viktor úgy látja, jelenleg az a legfontosabb, hogy az EP-választások után Brüsszelben minél többen legyünk Magyarországról, Felvidékről és Erdélyből. Elmondta, a siker feltétele, hogy a határon túli nemzetrészen a magyar közösségek politikai aktivitása magasabb legyen, mint az ottani többségé. Egy nemzeti közösség ugyanis az alapján tekinthető életképesnek vagy nem, hogy a választások idején a kisebbségben élők választási részvétele meghaladja-e a többségét.

Kovács Miklós, a KMKSZ elnöke európai támogatást és fellépést sürgetett az Ukrajnában "egy éve életbe lépett, nyíltan sovén oktatáspolitika" ellen, amelynek - megfogalmazása szerint - három célpontja van: az ukrajnai orosz, román és magyar kisebbség. Németh Zsolt és Tőkés László, a KMAT elnöke ehhez hozzátette, hogy ebben az ügyben közös Románia és Magyarország érdeke, ám a román kormány részéről egyelőre még hiányzik a támogatás.

A KMAT zárónyilatkozatában a határon túli magyarokat sújtó ukrajnai jogsérelmek mellett a Szlovákiában, Szerbiában és Romániában tapasztalható negatív folyamatokra is felhívta a figyelmet. A dokumentumban hangsúlyozzák, hogy a "közösségi autonómiák rendszerének megteremtése" erősíti a közép-európai térség nemzeteinek közös érdekét, a stabil államokat, amelyek "képesek állampolgáraik igényeinek megfelelni".


Vissza a hírekhez