A kárpátaljai Rákóczi-kultusz

Az ifjú Rákóczi Ferenc és Zrínyi Ilona szobra a munkácsi várban

A kérdést alapvetően két szempontból közelíthetjük meg. Először is a Rákóczi-korabeli események alapján, amelyek egyértelmű jellegzetességeket mutatnak a más vidékekhez képest. A másik szempont pedig természetesen a nép emlékezete, amely évszázadokon keresztül megőrizte, és manapság is őrzi-gyakorolja a Rákóczi-hagyományokat.

A történelmi múltra vonatkozó és a vidékünkkel kapcsolatos események a forrásokból, szakirodalomból jól ismertek. Ebből kifolyólag csupán a legjellegzetesebb történéseket eleveníteném fel, amelyek egyértelműen a helyhez, a történelmi környezethez kapcsolódnak. Alapos fejtegetésekre, magyarázatokra egy ilyen írás keretein belül nincs terünk, de az elsődleges szempontokat az alábbiakban számba vesszük:

1. II. Rákóczi Ferencnek a történelmi Bereg megye területén helyezkedett el a legnagyobb és a legjelentősebb birtokteste, az ún. Munkács-Szentmiklósi Dominium, ami családi örökség alapján szállt rá. Ennélfogva Rákóczi a beregiek támogatásával kezdhetett fegyveres vállalkozásba.

2. Bereg megye területén, Tarpán, Váriban és Beregszászban bontották ki először a fejedelem által készíttetett "Cum Deo pro Patria et Libertate" feliratú zászlókat. A munkácsi vár továbbá a munkácsi Rákóczi-kastély a Rákóczi-család életében nem csak a szabadságharc idején töltött be fontos szerepet.

3. Ehhez a vidékhez kapcsolódik a szabadságharc első vesztes (Dolha, 1703. június 7.) és az első győztes (Tiszabecs-Tiszaújlak, 1703. július 14–16.) csatája, amely országos jellegűvé tette a magyar függetlenség ügyét.

4. Ung megye főispánja, Bercsényi Miklós nagy hatással volt a fejedelemre a szabadságharc kezdetén, ő volt Rákóczi seregének fővezére, a szabadságharc második embere. Az orosz cár követét fogadta Ungvár várában. Személyének kultusza ma is él vidékünkön.

5.Ugocsa megye kiállását a szabadságeszmék mellett már a XVII. század végi hajdúszabadságért folytatott harcoktól számíthatjuk. Jellemző a történész Esze Tamásnak a megállapítása: "Ugocsa kezdettől fogva kuruc vármegye, a legkurucabb valamennyi között ..."

6. Ung, Bereg, Ugocsa és Máramaros megyékben a legtovább működött Rákóczi állama. Vidékünk a zászlóbontástól a fegyverletételig – Magyarország és Erdély határának közelében – a szabadságharc gazdasági bázisa, a hadsereg és a közeli várak hadellátója. Ezekben a megyékben kezdődött el Rákóczi államának kiépítése, intézményrendszerének létrehozása, anyagi-személyi bázisának kialakítása.

7. Vidékünkön a szabadságharc idején két országgyűlés (Huszt 1706, Salánk 1711) zajlott le, amelyek hatással voltak mind az erdélyi, mind a magyarországi eseményekre.

8.Máramarosra vonatkozóan a huszti vár szerepe példaértékű, mivel ez volt az első jelentős vár, amelyik Rákóczi szolgálatába állt. A máramarosi sóbányák jelentős bevételt biztosítottak Rákóczi hadseregének.

9. Ezen a vidéken kezdődött a zászlóbontásokkal (1703. május 21–22.) és a munkácsi vár kapitulálásával (1711. junius 22.) itt ért véget a magyar történelem leghosszabb szabadságharca.

10. Ezen a vidéken élnek a ruszinok, Rákóczi leghűségesebb népe ("Gens fidelissima"), akiknek hűsége és ragaszkodása a fejedelemhez – más szomszédos nemzetekkel ellentétben – példaértékű volt. Ezt mutatta ki források segítségével Hodinka Antal jeles történészünk is.

Az itt felhozott szempontok – megítélésünk szerint – egyértelműen bizonyítják a Rákóczi-szabadságharc e vidékhez kapcsolódó sajátos voltát. Természetesen a korabeli Magyarország területén számos hasonló kapcsolódó esemény zajlott le, azonban a szabadságharc északkelet-magyarországi súlypontja vitathatatlan.

A Rákóczi-kultusz vidékünkön már az Osztrák–Magyar Monarchia idejében kibontakozott, evvel kapcsolatban is csupán az ezt bizonyítandó tényanyagot említeném:

1. Thaly Kálmán, a Történelmi Társulat tagja Rákóczi-kutatóként többször ellátogatott Bereg megyébe és népszerű előadásokat tartott a megyeházán a Rákóczi-kor Bereg megyei eseményeiről. 1893-ban Beregszászban határozatot fogadtak el egy Rákóczi-lovasszobor felállításáról a mai II. Rákóczi Ferenc téren, de sajnos az elhatározás nem vált valóra.

2. A Rákóczi-kultusz táplálója a Rákóczi-asztal története. Az 1880-as évekig Pudpalócon (ma Pidpolozja, Volóci járás) (Rákóczi­szállás) őriztek egy asztalt, amin Rákóczi pihent meg egy éjszaka. Ezután e tárgyat múzeumalapítási célból megvásárolták, ami megteremtette az alapját a Sárospatakon létrehozott Rákóczi Múzeumnak. A múzeum kialakítására Munkács is pályázott, de az illetékesek Sárospatak mellett döntöttek.

3. A történelmi Bereg megye területén állították fel a legtöbb Rákóczi-korral kapcsolatos emlékművet. A legfontosabbak közé sorolhatjuk a munkácsi Rákóczi-mellszobrot, a tarpai Rákóczi-lovasszobrot, a munkácsi Zrínyi Ilona és a kis Rákóczi Ferenc szobrát, a beregszászi Rákóczi-házat, amelynek a falán többek között a fejedelem egyik rendeletének az emlékét is megörökítették, Esze Tamás beregszászi mellszobrát stb.

4. A Rákóczira való emlékezés mély nyomokat hagyott ezen a vidéken nemcsak a magyar, hanem a ruszin ajkú lakosság körében is, ami a mai napig él. Ebből a tekintetből gazdag magyar–ruszin folklóranyag maradt ránk, amelynek feldolgozása most is folyik.

5. A Rákóczi-korban a magyar és a ruszin nép együttes küzdelme a szabadságért ma is összekötő kapocs, amit fel lehet használnunk közös jövőnk építése érdekében.

Dr. Csatáry György


Vissza a hírekhez