Interjú Orbán Viktorral, Magyarország miniszterelnökével

– Kárpátalján kimeríthetetlen beszédtéma, hogy kormányának, illetve a Fidesz kétharmados parlamenti többségének köszönhetően jövőre első alkalommal a Magyarország határain túl kisebbségben élő magyar állampolgárok is szavazhatnak az országgyűlési választások alkalmával. Milyen indíttatásból határozták el magukat erre a történelmi lépésre, s miben látja a jelentőségét?

– A formális válasz erre a kérdésre úgy hangzik, hogy a magyar alaptörvény ezt előírja a számunkra. Ugyancsak az Alkotmány mondja ki, hogy a magyar nemzet egységes, ami pedig azt jelenti, szembe kell nézni a ténnyel, hogy a magyar nemzet ma nyolc ország területén él. Az alaptörvény világossá teszi, hogy a határokat nem érintve – ahogyan mi mondjuk: a határokat átívelő módon – egyesíteni kell a nemzetet, vagyis létre kell hozni a nemzet nyelvi, kulturális és politikai egységét. Tehát dolgozni kell annak érdekében, hogy a magyar nemzet tagjainak meglegyen az erős kapcsolatuk az anyaországgal, a nyolc ország bármelyikében éljenek is. A választási részvétel biztosítása ily módon a Kárpát-medencei magyar nemzet újjászervezésének fontos része. Való igaz, hogy először fordul elő valamennyiünk életében – és ez a magyarországi magyarok és az elszakítottak, a határon túl élők számára is új fejlemény –, hogy közösen vehetünk részt egy magyar politikai döntésben, adott esetben a választásokon. Szerintem nagy pillanat ez mindannyiunk életében.

– A határon túli magyar választók számára több Magyarországgal szomszédos országban, így Ukrajnában, Kárpátalján is fontos szempont, hogy megőrizhető-e anonimitásuk a választási folyamat során. Mi a véleménye erről?

– Így van, nagyon fontos kérdésről van szó. Egyes helyeken azért lényeges, mert attól félnek a magyarok, hogy politikai hátrányt szenvedhetnek el emiatt, s van, ahol jogi hátrányokat is fűznek a kettős állampolgársághoz, mint Szlovákiában. De az ukrán helyzet sem rendezett. Az itteni törvények nem teszik lehetővé a kettős állampolgárságot, ugyanakkor az egész rendszer jogi alapjai még nem jöttek létre, ezért ebben az országban nemcsak a magyarok, de a más etnikumhoz tartozó népcsoportok szintén rendelkeznek az etnikum szerinti származásuk állampolgárságával is. Előbb-utóbb az ukránok is tiszta vizet fognak önteni a pohárba, s miután ez egy nagy és erős ország, úgy gondolom, hogy itt az amerikai típusú szabályozás jelenthet komoly megoldási lehetőséget. Amerikában egyáltalán nem tiltják a kettős állampolgárságot, de nem is veszik tudomásul. Tehát két amerikai állampolgár között semmilyen különbség nem alakulhat ki azért, mert valamelyikük az amerikai mellett egy másik ország állampolgárságával is rendelkezik – különösen adóügyi szempontból kényesek erre az amerikaiak. Szerintem egy olyan nagy ország, mint Ukrajna, mely komoly európai középhatalom, előbb-utóbb egy nagyvonalúbb és megengedőbb szabályozás irányába mehet el. Én legalábbis ebben reménykedem, s ez lenne az érdekük az itt élő magyaroknak is. Egyébként az anonimitást biztosítjuk a választások során, tehát csak statisztikai adatokat hozunk nyilvánosságra. A magyar választási bizottságban, ahol a pártok delegáltjai is benn ülnek, természetesen minden adat megtekinthető, de csak ott, onnan ki nem hozható, és így a határon túli magyarok teljes anonimitása megőrizhető.

– A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség és a Fidesz kapcsolatai gyakorlatilag egyidősek e szervezetekkel, a rendszerváltás utáni Magyarországgal...

– Bajtársias természetűek, igen!

– Hogyan tekint vissza erre az együttműködésre?

– A politikában időnként nem is tudja az ember, hogy erőforrás-e ez vagy korlát, mindenesetre tény, hogy mindannyian emberből vagyunk, mindenkinek van története. Mi az itteni kulturális szövetséggel, illetve annak vezetőivel fiatal korunkig visszamenően ápolunk baráti kapcsolatot, úgyhogy ez egy, a politikai ésszerűséget talán kicsit meg is haladó, mély kötődés a két szervezet között. Magam se tudok pusztán úgy tekinteni Kovács Miklósékra, mint egy kárpátaljai magyar szervezet képviselőire, anélkül, hogy eszembe ne jutna minden, ami az elmúlt mintegy 25 évben közösen történt velünk. Én ennek az előnyeit szeretném kihasználni, hiszen véleményem szerint az ilyen típusú mély, erős kapcsolat a két közösség, vagyis a magyarországi magyarok és a kárpátaljai magyarok érdekét is szolgálja, persze ha jól csináljuk a dolgunkat. Szerintem sok minden történt itt, Kárpátalján pusztán azért, mert a KMKSZ képviselői, amikor éppen nemzeti kormány volt Magyarországon, "kijárták" nálunk, hogy ez vagy az a program vagy intézmény létrejöjjön. Ily módon, úgy vélem, jó szolgálatot tettek Kovács elnök úr aktivistái és vezetőtársai az itt élő magyaroknak a velünk ápolt erős kapcsolaton keresztül.

– Mindkét párt, szervezet részéről nem egy ízben hangsúlyozták, hogy stratégiai partnerként tekintenek egymásra. Mit jelent ez a stratégiai partnerség, s milyen területeket, kérdéseket érint, illetve érinthet a jövőben?

– Minden stratégiai partnerség azon áll vagy bukik, hogy a felek az élet nagy dolgait hasonló sorrend szerint rendezik-e el. Mert természetesen a nem stratégiai partnerekkel is foglalkozunk, az élet nagyon sok kérdésével, mint az üzleti élet, a gazdasági együttműködés, a határátkelés stb. mindig foglalkozni kell. De a KMKSZ és a Fidesz viszonya azért stratégiai természetű, mert mi azt a kérdést tesszük az első helyre, hogy mit kell tennünk annak érdekében, hogy az itt, tehát Kárpátalján élő magyarok magyarok maradhassanak. Minden más kérdés csak ezután következik, és ez tesz bennünket stratégiai szövetségesekké.

– Az ukrán–magyar kapcsolatok alakulását szemlélve az emberben óhatatlanul felmerül a kérdés: milyen súllyal esik latba a kárpátaljai magyarság a két ország közötti tárgyalások alkalmával?

– Ez valóban fontos kérdés. Mint mondtam, Ukrajna komoly európai középhatalom, és egy középhatalommal Magyarországnak a magyar kisebbségen túl számos más fontos közös ügye, gondja, baja és lehetősége adódik. Tehát fontos téma, de nem tehetjük kizárólagossá az ukrán–magyar kapcsolatokban a kárpátaljai magyar kisebbség ügyét. Ugyanakkor mindig világosan jelezni kell ukrán partnereink felé, s ezt meg is tesszük, hogy az ukrán–magyar kapcsolatok bizalmi alapját mégiscsak az adja, hogy ők hogyan bánnak az itt élő magyar kisebbséggel, hogy ezt mi, mint magyar kormány fontosnak tartjuk, s minél inkább megkapják a nekik járó elismerést, az őket megillető emberi méltóságot és tiszteletet a Kárpátalján élő magyarok, annál jobban tudunk előre haladni az együttműködésben az ukrán–magyar kapcsolatok más területein.

– Miniszterelnök úr, milyennek írná le azt a kárpátaljai magyarság számára optimális helyzetet, amelynek elérése célként tűzhető ki Magyarország és a helyi magyar közösség számára egyaránt?

– Először is fontos tudnunk, hogy ezt a kérdést nem mi fogjuk eldönteni, hanem az itt élő magyarok. Tehát lehet Budapesten egy miniszterelnöknek elképzelése erről a kérdésről, de az életet nem ő fogja itt élni, hanem azok, akik ide születtek, innen nézik a világot. Az első és legfontosabb dolog ennek a ténynek a tiszteletben tartása. Nem szabad olyan célt meghatározni Budapesten, ami nem az itt élők szívéből szól. Ezért konzultációs kötelezettség van, folyamatosan kapcsolatban kell lenni az itt élő kisebbség különböző szervezeteivel, például az oktatási intézményekkel, egyházi vezetőkkel, kulturális egyesületekkel, hogy a magyar kormány reagálni tudjon, vagyis a politikáját mintegy válaszképpen alakítsa ki az itt élők valóságos életigényeire. Másfelől persze a kormányokat azért tartják, hogy egy magasabb horizonton is nézzék a világot. És innen nézve persze van helye az ön kérdésének, helyes, ha Budapestnek van egy elképzelése arról, hogy az anyaországon kívüli hét másik közösségnek mégis mi lehet a jövője. A kárpátaljai egy nagyon nehéz sorsú, de rendkívül erős közösség. Ez egy kemény vidék, nem a gyenge emberek világa. Ezt én onnan is tudom, hogy látom a sportolókat, akik a kárpátaljai magyar közösségből jönnek át Magyarországra. Például a futballakadémián, amelyet alapítottam, szintén vannak Ukrajnából, illetve Kárpátaljáról érkezett diákok, és azokban nemegyszer sokkal több az életerő, mint a magyarországi gyerekekben. Van itt valami, ami keménnyé és erőssé teszi az embereket, s ami pozitív hozzájárulás az egész Kárpát-medencei magyarság erejéhez. Ezenkívül a kárpátaljai magyarok mozgékony emberek, akik nem ölbe tett kézzel várják, hogy a dolgok jobbra forduljanak, hanem maguk mennek a dolgok után. Ha itt nem boldogulnak, akár Spanyolországig is elmennek, ha kell, de Budapestig mindenképpen. Érdemes tehát úgy számolni Kárpátaljával, mint egy jelentős, mobil népesség- és munkaerő-tartalékkal a Kárpát-medencei magyarság szempontjából. Azt se feledjük, hogy ez egy szláv közegben élő magyarság. A szlávoknak nagy szívük van, és azt gondolom, hogy ez a keménység és erő, ami a kárpátaljai magyarokat jellemzi, mély érzelmi élettel párosul, tehát kultúrát, művészetet is jól művelnek az itt élők. Ezért szerintem a Kárpát-medencei magyarság lelki gazdagságához, kulturális erejéhez is sokkal járulhat hozzá a kárpátaljai magyarság. Emellett fontosnak tartom, s tárgyaltam is most erről Beregszászban, hogy az értelmiség kinevelése, a nyelv és a kultúra ápolása mellett törekednünk kell a kapcsolatok szorosabbá fűzésére – kézzelfogható előnyöket is nyújtva – a mezőgazdasági és az ipari munkássággal is. Azt gondolom tehát, hogy a szakiskolák beindítása a következő fontos feladat. A beregszászi Rákóczi-főiskola már lépett is ebbe az irányba a felnőttképzés keretében, de én szeretnék még tovább menni. Szeretném, ha a 14-15 éves kárpátaljai magyar fiúknak és lányoknak segíteni tudnék abban, hogy olyan iskolákat működtetünk, ahol jó varrónők, jó mezőgazdászok, jó kőművesek, jó precíziós esztergályosok lesznek. Vagyis szeretnénk itt fölépíteni egy szakiskolai kultúrát a főiskola s az egyházak közreműködésével. Most már elég erős Magyarország ahhoz, hogy ne csak a nyelv és kultúra megőrzésével, hanem a valóságos, úgymond az igazi élethez tartozó gazdasági, és azon belül elsősorban ipari és mezőgazdasági készségek, képességek átadásával is erősíthessük az itt élő közösségeinket.


Vissza a hírekhez