Egy akarattal...

Orbán Viktor miniszterelnök Magyarország Kormánya nevében együttműködési megállapodást írt alá a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskolával múlt pénteken Beregszászban.

A Vérke-parti város lakói nagy számban gyűltek egybe a Kossuth téren a magyar kormányfő fogadására, aki a szigorú biztonsági intézkedések és feszített napirendje ellenére időt szakított rá, hogy kezet fogjon, néhány szót váltson a beregszásziakkal. Orbán Viktort elkísérte néhány órás kárpátaljai útjára Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, Naszvadi György, a Nemzetgazdasági Minisztérium államháztartásért felelős államtitkára, Németh Zsolt, a Külügyminisztérium parlamenti államtitkára, Répás Zsuzsanna, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkára.

A Rákóczi-főiskola patinás, jelenleg felújítás alatt álló épületében a magas rangú vendégeket fogadta Orosz Ildikó, a Rákóczi-főiskola elnöke, Szi­kura József rektor, valamint Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Főiskoláért Alapítvány (KMFA) elnöke. Orbán Viktor a továbbiakban vendéglátóival megtekintette a főiskola belülről magyar állami, önkormányzati, alapítványi támogatásból és közadakozásból már megújult épületét, majd munkaebéd keretében megbeszélést folytatott az oktatási intézmény, illetve a kárpátaljai történelmi egyházak vezetőivel.

A kora délutáni órákban került sor a Magyarország Kormánya és a Rákóczi-főiskola közötti elvi megállapodás ünnepélyes aláírására. Az Esztergom, s az ahhoz csatlakozó Győr termekben ez alkalomból összegyűlt mintegy ötszáz fős hallgatóság előtt Orosz Ildikó elnök beszédében vázolta a beregszászi főiskola megalakulásának történetét, majd kitért azokra a nehézségekre is, amelyekkel az egyetlen kárpátaljai magyar felsőoktatási intézménynek az elmúlt mintegy másfél évtizedben kellett megküzdenie egyes kárpátaljai magyar "nemzettársaink", s az ukrán hivatalok miatt. A szónok mindazonáltal hangsúlyozta: bár mindvégig nagyon kemény állami felügyelet alatt működtek, s állami támogatásban nem részesültek, eddig mégis mindig "kiparancsolta az Úristen" a működés feltételeit a mindenkori magyar oktatási tárcától, közalapítványoktól, területi és települési önkormányzatoktól, egyesületektől és magánszemélyektől. Most ismét a főiskola mellé állt Magyarország, "amely nemcsak hirdeti, de cselekszi a nemzeti összetartozást" – utalt a szónok az aláírandó együttműködési megállapodásra. "Köszönjük a cselekvő szeretet megnyilvánulását, ami erőt ad, és bizodalmat a jövőre, ami megerősíti bennünk intézményünk és a Rákóczi-szabadságharc egyik jelmondatának igazát, hogy az Isten az igaz ügyet nem hagyja" – zárta beszédét Orosz Ildikó.

Kovács Miklós, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöke, a beregszászi főiskola egyik alapító szervezete nevében arról beszélt, hogy az aláírási ünnepséggel látszólag véglegesen révbe ért az oktatási intézmény. Véleménye szerint azonban bár kétségtelenül mérföldkő a beregszászi főiskola életében az esemény, inkább afféle oázis-ünnepnek nevezhető, mint amikor a sivatag vándora megpihen, feltöltekezik, mielőtt újra nekivágna a kíméletlen és veszélyekkel teli pusztának. A szónok véleménye szerint ugyanis a Rákóczi-főiskolát is további kihívások várják a jövőben, miután mit sem változott az a környezet, amely az eddigi, létét fenyegető veszélyeket szülte. Kovács Miklós biztosította a megjelenteket, hogy az oktatási intézmény annak a politikai támogatásnak a biztos tudatában nézhet farkasszemet az eljövendő kihívásokkal, amelyet a KMKSZ számára eztán ugyanúgy biztosít majd, ahogyan azt a múltban is tette.

Brenzovics László, a KMFA elnöke beszédében arról szólt, hogy a beregszászi főiskola történetének elmúlt időszaka két szóval jellemezhető: küzdelem és építkezés. "Soha, egyetlen pillanatra sem állt le a megfeszített küzdelem az intézmény fennmaradásáért. Soha, egyetlen pillanatra sem állt le az építkezés, ami nem csupán épületeket, az anyagi bázist jelentette, hanem a tanári kar építését, új szakok indítását és sok mást" – fogalmazott. Mint rámutatott, a magyar kormánnyal most kötött elvi megállapodás ehhez a küzdelemhez és építkezéshez nyújt roppant jelentős támogatást.

Ünnepi beszédében Orbán Viktor miniszterelnök azt hangsúlyozta, hogy ma a magyarokat csak egy országhatár választja el egymástól, egy vonal a térképen, amelynek jelentősége napról napra fogy a XXI. századi valóságban, a ma nyolc ország területén élő magyar nemzetnek dolgozik az idő. Mint fogalmazott, "a jövő a mi oldalunkon áll, a korszellem a mi vitorlánkat dagasztja, a mi hajónkat hajtja". Ennek az a feltétele, hogy ne dőljünk be hamis prófétáknak, ne engedjük, hogy erőt vegyen rajtunk az "agresszív, internacionalista látomás divatja" – fűzte hozzá.

Rámutatott: ma a magyarokat segíti az az európai korszellem, amely az elválasztó államhatárokat eljelentékteleníti, az európai kultúra nevében egyszerűen átlépi. Ha nem engedjük, hogy túlzásokba essen, elfajuljon, kimossa a talajt a nemzetek szuverenitása, saját kultúrája, életfája alól, akkor hasznunkra válik. Ezért mi, magyarok kiállunk a nemzetek Európája mellett, és csak emellett állunk ki – fogalmazott Orbán Viktor. A kormányfő hozzátette: ugyanakkor szemben állunk a "szovjetszkij szojuz" minden modernkori kiadásával. Mint fogalmazott, a magyarok pontosan tudják: az újramelegítés csak a töltött káposztának használ.

A miniszterelnök hangsúlyozta, a magyar kultúra és történelem csak a különböző országokba szakított magyar közösségek saját történetéből és kultúrájából állhat össze egy kerek egésszé. Az elcsatolások után csupán az tekinthető magyar történetírásnak, amelynek lapjain nemcsak a recski, hanem a szolyvai táborba elhurcolt magyarok sorsa is feltárul; csak az tekinthető magyar irodalomnak, amely József Attila és Szabó Lőrinc mellett Kovács Vilmos költészetéről is említést tesz – fogalmazott.

Babits Mihályt idézve Orbán Viktor a továbbiakban arról beszélt, hogy "Egy kultúra éppen regionális pozíciója miatt lehet képes újat mondani, mert saját helyzetének következtében olyan értékeket teremthet, amelyek akár egész Európa számára utat mutathatnak". Ezért olyan intézményekre van szükség, amelyek lehetővé teszik a tehetséges magyar fiatalok felfedezését, és kiemelkedő színvonalú oktatását, vélte a kormányfő, aki szerint az idén 17 éves II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola minderre kitűnő lehetőséget teremt, és fontos példát mutat.

A kormányfő szerint fontos tisztázni, hogy mi, magyarok nem másokkal szemben akarjuk megfogalmazni a saját céljainkat. Amiben hiszünk és ami mellett elkötelezettek vagyunk, az a határokon átívelő nemzetegyesítés programja – fogalmazott. "Ennek fontos állomása a most létrejövő stratégiai megállapodás, amely reményeink szerint új lendületet adhat Kárpátalja magyar nyelvű felsőoktatásának" – mondta Orbán Viktor, aki úgy vélekedett, saját kultúráját bármely közösség egyedül anyanyelvén adhatja tovább. A miniszterelnök szerint, ha nem tudjuk átadni saját gyermekeinknek kulturális örökségünket, akkor "a kisebbségben lévő magyar közösség feloldódik, mint egy afféle modern pezsgőtabletta". Mi mindannyian felelősséget viselünk azért, hogy ez ne történhessen meg – tette hozzá. Erről a felelősségtudatról szól ez a megállapodás, amely valójában egy szándéknyilatkozat, hangzott el. "Arról a szándékról szól, hogy mi, magyarok összekötjük a sorsunkat, mert Magyarországnak létérdeke a határon túli közösségek megmaradása, így az anyanyelvi kultúra fejlesztése is" – jelentette ki a miniszterelnök.

Orbán Viktor jelezte, a szándéknyilatkozat szerint mind Magyarországnak, mind a kárpátaljai magyar közösségnek megvan a maga feladata a magas minőséget nyújtó anyanyelvi felsőoktatás fenntartásában és fejlesztésében. A megállapodás többek között arról szól, fogalmazott, hogy a beregszászi főiskola vállalja, tovább szélesíti felsőoktatási tevékenységét, bővíti a már meglévő szakokat, új, akkreditált szakokat indít, és bővíti a kutatóintézetek tevékenységét is. A magyar kormány pedig vállalja, hogy támogatja a beregszászi főiskola magyarországi egyetemekkel való kapcsolatának szorosabbra fűzését és bővítését, hozzájárul az intézmény főépületének felújításához, valamint a megfelelő személyi és tárgyi előfeltételek előteremtéséhez – tette hozzá a miniszterelnök.

A nemzetegyesítés politikája alapvetően két párbeszéden alapul – fogalmazott Orbán Viktor kifejtve, hogy az egyiket a magyar kormány a határon túli magyarok vezetőivel, a másikat a többségi államok kormányaival folytatja. "Nekünk arra a kérdésre kell választ találnunk, hogy milyen módon tudjuk könnyebbé tenni azt, hogy valaki Kárpátalján magyarnak vallhassa magát, és fontos feladatunk az is, hogy a schengeni szabályok betartása mellett, a lehető legnagyobb rugalmasságot biztosítsuk, hogy a kárpátaljai magyarok szabadon Magyarországra utazhassanak" – jelezte Orbán Viktor. A kormányfő szerint ebben a munkában fontos szerep jut a kárpátaljai magyar konzulátusoknak, amelyek a "magyar–ukrán diplomáciai kapcsolatok előretolt helyőrségei, és fontos partnereink azok az ukrán politikusok, akik felismerték, hogy a nemzetiségek közötti konfliktusok sehová sem vezetnek, illetve ahova vezetnek, oda nem akarunk menni".

A mai alkalom a magyar–ukrán diplomáciai kapcsolatoknak is fontos mérföldköve – hangsúlyozta a szónok. A kijevi törvényhozás az új nyelvtörvénnyel az anyanyelvi oktatás terén olyan lehetőségeket biztosít, amit nekünk magyaroknak ki kellene használnunk – mutatott rá a miniszterelnök. "A kárpátaljai magyaroknak ezért most érdemes mindent megtenniük annak érdekében, hogy e törvény a saját lakóhelyükön is érvényesülhessen. A magyar kormány kész arra, hogy segítséget nyújtson ehhez a mindannyiunk szívéhez közel álló feladathoz, mert a beregszászi II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola és az itt tanuló magyar diákok a zálogai annak, hogy mi, magyarok – ahogy Kovács Vilmos írta – ebben az "irdatlan hegyek közé szorult katlan"-ban meg tudjunk maradni, és holnap is éljünk" – zárta szavait Orbán Viktor.

Az ünnepség befejezéseként Orbán Viktor, Orosz Ildikó és Szikura József ellátta kézjegyével az elvi megállapodást.

Beregszászi látogatása befejezéseként a magyar kormányfő bő egyórás megbeszélést folytatott a KMKSZ elnökségével. Kovács Miklós elnök lapunknak elmondta, a találkozón a felek a kárpátaljai magyarságot érintő aktuális kérdéseket vették sorra az oktatás helyzetétől kezdve egészen az ukrajnai földprivatizáció várható következményeiig, s kitértek a két legsúlyosabb regionális környezetvédelmi probléma, a nagymuzsalyi aranybánya és az aknaszlatinai sóbánya kérdésére is.


Vissza a hírekhez