"Az eltiport nemzet újjászületik, de öngyilkos nemzetnek nincs feltámadás"

Huszonnegyedik közgyűlését tartotta múlt szombaton Beregszászban a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ). A tanácskozás mottójául Kossuth Lajos szavait választották: "Az eltiport nemzet újjászületik, de öngyilkos nemzetnek nincs feltámadás."

A városi művelődési ház nagytermében összegyűlt több mint négyszáz küldött előtt Kovács Miklós, a KMKSZ elnöke beszámolójában hangsúlyozta: a Szövetség drámai küzdelemben vett részt a legutóbbi parlamenti választások alkalmával. Bár az ukrán állam úgy szabta meg a magyarlakta vidékeken a választókerületeket, hogy minimálisra csökkentse a magyarok nyerési esélyeit, a KMKSZ mégis úgy döntött, részt vesz a megmérettetésben, "hogy összetartsuk szervezetünket, kiálljunk a nemzet becsületéért, megőrizzük önálló politikai arculatunkat" – fogalmazott a szónok.

Rámutatott: a Szövetség 2006 és 2007 után harmadik alkalommal produkált megközelítőleg hasonló választási eredményt. A KMKSZ "háromszor viselkedett úgy, ahogyan a magyar nemzettudat hordozójának viselkednie kell", mintegy "nemzeti újraélesztési" kísérletet hajtva végre minden egyes alkalommal, valahányszor arra szólította fel a magyar választókat, hogy a magyarság képviselőire szavazzanak – tette hozzá. Kovács Miklós értékelése szerint az eredmény egyfelől negatív, amennyiben a kárpátaljai magyar etnikai testet a maga egészében újraéleszteni nem sikerült, "viszont felmutattuk, hogy él még nemzet a hazában", vannak még magyarok, akik a jelenlegi körülmények között is képesek és készek a magyarság hosszú távú érdekei szerint eljárni.

A legfontosabb érdek és feladat az adott ukrajnai politikai reáliák közepette a túlélés, folytatta a KMKSZ elnöke, hangsúlyozta azonban, hogy a cél nem etnikumként, hanem nemzeti közösségként, azaz önszerveződésre képes, a saját érdekeivel tisztában lévő, a közösség érdekeit az egyéni érdek elé helyezni képes emberek közösségeként való megmaradás. Rámutatott: a kárpátaljai magyarságot olyan helyzetbe hozták, amikor "az egyéni túlélés parancsa ellentmond a nemzetmegtartás imperativuszának". A kárpátaljai magyarság hosszú évek óta éles választási helyzetben van ebből a szempontból, de a KMKSZ büszkén felmutatható érdemeként könyvelhető el, hogy ebben a helyzetben is képes volt a nemzetet választani – fogalmazott a szónok.

Ez a viszonyulás helyzetünkhöz sok tekintetben kilátástalannak tűnhet, ismerte el Kovács Miklós, ám mint jelezte, a jelenlegi ukrajnai valóság nem hagy más választást a KMKSZ számára, s azt mutatja, hogy a hatalom számára jó magyarnak lenni nemzetárulás. "Be kellene állnunk azok közé, akiknek egy szava sincs körzetügyben, igazolni, mentegetni kellene azt, ami nyelvtörvényügyben történik, és az összes többi kisebb aljasságot a muzsalyi aranybányától kezdve, a szlatinai kitelepítésen át, a nagy ukrán iskolák építéséig a magyar körzetben – legyen hová a magyar gyereket átvinni..." Az elnök ezzel összefüggésben hangsúlyozta: nincs középút a KMKSZ-es vonalasság, következetesség és az ellenszervezet, az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ) "nyílt, rikító nemzetárulása között", mert azokat, akik megpróbálkoznak az együttműködéssel "egyik vagy másik maffiabrigáddal", a "magyarellenes csapatok" közé kényszerítik.

Leszögezte: a jelenlegi helyzetben a magyarság túlélése nincs biztosítva, a makacs kitartáson, szembeszegülésen kívül nincs más lehetőség a megmaradásra. A szónok ezzel összefüggésben reményének adott hangot, hogy a helyzet változhat, fordulhatnak még jobbra a dolgok, azt is hangsúlyozta azonban, hogy "a valamivel jobb jövőbe nem vezet menetrendszerű járat", azok találhatják meg az odavezető utat, akiknek a meggyőződése hittel és elszántsággal párosul.

Kovács Miklós elismeréssel szólt arról, hogy a jelenlegi magyar kormányzó pártszövetség teljesítette választási ígéreteit, így megadta a magyar állampolgárságot a határon túli magyaroknak, ugyanakkor bírálta, hogy magyar hivatalnokok megvesztegethetősége miatt magyarul nem tudó kárpátaljai emberek is magyar állampolgárságra tehettek szert. A KMKSZ elnöke rámutatott: a megvesztegethető tisztségviselők, és a szavazataikat 200 hrivnyáért eladó kárpátaljai szavazók között ebből a szempontból nincs lényegi különbség, mindkét közösség ugyanattól a "kórtól" szenved. Mint fogalmazott, Magyarország ma szabadságharccal próbálkozik, amihez a gyarmattartó hatalmak ellenszenvvel viszonyulnak. De a legnagyobb probléma ott sem a külső nyomás, hanem a magyar társadalom sérültsége és az államapparátus szétzüllött állapota – tette hozzá.

A KMKSZ elnöke ezért úgy vélte, hogy amikor elvárásokat fogalmazunk meg az anyaországgal szemben, vegyük figyelembe általános állapotát, hogy a szabadságharc ott is a lelkekért folytatott küzdelem elsősorban, melynek a kimenetele bizonytalan. "De mégiscsak támaszt jelent nekünk az, hogy vannak erők Magyarországon, amelyek úgy fogják fel, hogy az ország jelenlegi állapota csúszós lejtő a megsemmisülés felé és küzdeni kell... És akik így állnak hozzá, azok megértenek minket, a kárpátaljai magyar nemzetet, akik szintén küzdünk, kapaszkodunk. Legalább ezeknek az erőknek a támogatására számíthatunk, együtt küzdhetünk azért, hogy néhány fontos ügyet, ami Magyarországon múlik, jól tudjunk elrendezni" – fogalmazott Kovács Miklós, hozzáfűzve: a küzdelem sikerének záloga, hogy a KMKSZ őrizze meg önazonosságát magyar nemzeti szervezetként.

Köszöntve a közgyűlés résztvevőit Répás Zsuzsanna, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkára hangsúlyozta: a magyar kormány fontos, megbízható stratégiai partnerként tekint a KMKSZ-re, amely megalakulása óta következetesen képviseli a kárpátaljai magyarság érdekeit. "Mi azokat a szervezeteket tekintjük megbízható partnerünknek, amelyek az adott magyar közösség érdekének és az egyetemes magyarságnak a képviseletére esküdtek föl és ehhez az eskühöz méltók maradtak" – fogalmazott. Hangsúlyozta: a KMKSZ hosszú távon, erejéhez mérten teljesíti az előtte álló feladatokat, sőt ha kell, erején felül néz szembe a megoldandó problémákkal, ezért tekinti a magyar kormány kiemelt szövetségesének a KMKSZ-t, amelynek munkáját minden segítséget megadva támogatják.

Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke, európai parlamenti képviselő beszédében üdvözölte az ukrajnai nyelvtörvény elfogadását, azonban jelezte, "a végrehajtásán nem tudunk örvendezni". A képviselő elismeréssel szólt arról, hogy a KMKSZ ellenállt a "hidasodási és UMDSZ-esedési folyamatoknak". "Mi, szabad öntudattal és erkölccsel bíró magyarok még akkor is becsületesek maradunk, ha nem éri meg, mert akkor is megéri" – tette hozzá.

A továbbiakban köszöntötte a közgyűlés résztvevőit Szávay István, a Jobbik Magyarországért Mozgalom országgyűlési képviselője, Pataki Csaba szenátor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség Szatmár megyei szervezetének elnöke, Papp Előd, az Erdélyi Magyar Néppárt alelnöke, Köteles László, a szlovákiai CSEMADOK általános alelnöke, Józsa László, a Vajdasági Magyar Nemzeti Tanács elnöke, Kelemen András, a Magyar Országgyűlés elnökének külpolitikai főtanácsadója.

A mandátumvizsgáló, ellenőrző és fegyelmi bizottságok beszámolóit vita követte, amelyben Orosz Ildikó, a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség elnöke, a KMKSZ választmányának tagja köszönetet mondott a pedagógusok nevében a jelenlegi magyar kormányzatnak, amiért a megosztottság évei után a lényeges oktatási kérdések célirányos és érdemi támogatásban részesülnek. A szónok felhívta a figyelmet arra, hogy immár sokadszorra nem valósulnak meg a választási ígéretek az ukrajnai hatalmat támogató magyar politikusok részéről, példaként említve a tavaly elfogadott nyelvtörvény végrehajtását, az egyházi líceumok állami támogatását, a Beregszászi Magyar Gimnázium új épületének befejezését. Rámutatott: a kárpátaljai magyarság csak saját fellépésétől, kiállásától várhatja jogai érvényesülését, s felszólított minden helyi magyar szervezetet és közösséget, hogy a nyelvtörvény végrehajtása legyen a minimum követelés a kárpátaljai magyarság számára.

A vita során szóba kerültek a digitális műsorszórásra való magyarországi átállás kárpátaljai következményei. Ismeretes, hogy a keleti országrészben ősszel megszűnik a hagyományos, analóg sugárzás, minek következtében speciális berendezés nélkül régiónkban is lehetetlenné válik a magyar tévécsatornák műsorának vétele. Mint a közgyűlésen elhangzott, figyelembe kell venni, hogy mindez milyen hatással lesz a magyarság megmaradására Kárpátalján, a KMKSZ-nek mindent el kell követnie annak érdekében, hogy csökkentse a digitális átállás hátrányos következményeit.

Brenzovics László, a KMKSZ alelnöke zárszavában örömének adott hangot, hogy a közgyűlés szónokai a problémákat nem elfedve felszólalásaikban egybehangzóan abbéli hitüknek adtak hangot, hogy a magyarság meg tud maradni Kárpátalján közösségként. A kárpátaljai magyarság feladata a küzdelem és az építkezés: küzdeni kell jogainkért, ugyanakkor intézményeink fenntartását, bővítését is mindig szem előtt kell tartani – figyelmeztetett. Vannak korszakok, amikor nincs lehetőség arra, hogy a közösség a politika szintjén befolyásolja az események alakulását önfeladás nélkül, ez azonban nem jelentheti, hogy ne kellene építkezni, erényt kovácsolni az adottságokból, s ezen a téren nagy feladatok állnak a Szövetség előtt – mutatott rá Brenzovics László.

Jelezte: a KMKSZ-nek, ha teljesíteni akarja küldetését, újra és újra válaszolnia kell a kihívásokra, amelyek elé az élet állítja, s nem is szándékozik megfutamodni azok elől. Mintegy ezen eltökéltség alátámasztásaként az alelnök bejelentette, hogy a Szövetség indítja jelöltjét a június 2-án esedékes beregszászi időközi polgármesterválasztáson Orosz Géza, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola rektorhelyettesének személyében.

A KMKSZ XXIV. közgyűlése nyilatkozat elfogadásával ért véget.


Vissza a hírekhez