Legfontosabb szempont a kárpátaljai magyarság érdeke

Március 15-én, nemzeti ünnepünkön tartotta közgyűlését a KMKSZ Beregszászi Középszintű Szervezete (KMKSZ BKSZ) a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Gross Arnold termében. A zord időjárás és a járhatatlan utak ellenére a küldöttek szép számmal jöttek el Beregszászba. A közgyűlésen jelen volt Farkasné Bőcs Judit beregszászi magyar konzul, Michels Antal beregszászi római katolikus plébános, valamint Bárdos István, a Beregszászi Bendász Dániel Cserkészcsapat parancsnoka.

Sin József, a középszintű szervezet elnöke, a Beregszászi Járási Tanács képviselője beszámolójában elhangzott, hogy a Beregszászi járásban 34 alapszervezet van, és mindegyik megtartotta már idei közgyűlését. Az ukrajnai politikai és gazdasági helyzetről, és a helyi hatalomnak a törvényeket semmibe vevő packázásairól is szólt az elnök, kitérve az októberi parlamenti választások tapasztalataira is. A választások előtt elvették tőlünk a magyar többségű választókörzetet, és arra akarták rávenni a KMKSZ-t, hogy álljon be a hatalompárt szekértolójának. Ezt mi nem vállaltuk, mert akkor előírták volna a számunkra, hogy mit, mikor és hogyan tehetünk meg. Végül a nyertesek azt kapták "jutalmul", amit mi büntetésként – a gazdasági csődöt, a szegénységet és nyomort, illetve azt, hogy a városban és a járásban leváltották a magyar vezetőket. A KMKSZ több mint 4 000 aláírást gyűjtött össze a fokozottan környezetszennyező nagymuzsalyi aranybánya megnyitása ellen, de sajnos a Beregszászi Járási Tanácsban a Szövetség képviselői kisebbségben maradtak. Jellemző viszont, hogy az úgynevezett "másik magyar szervezet", az UMDSZ képviselői is hozzájárultak a bánya megnyitásához, most pedig még a tanácselnöki posztot is elvették az UMDSZ-től, akik lassan feloldódnak a Régiók Pártjában. A magyar himnusszal kapcsolatos tanácsi határozat mellett is csak a KMKSZ-frakció állt ki következetesen, akárcsak a nyelvtörvény maradéktalan végrehajtása ügyében. A Beregszászi járás 31 községi tanácsa közül 29-ben fogadtak el a nyelvtörvénnyel kapcsolatos határozatot, és csak a Szvobodai Községi Tanács utasította el a magyar nyelvhasználat lehetőségét. Jelenleg az a feladatunk, hogy érvényt szerezzünk a nyelvtörvénynek, ami nem könnyű dolog, hisz például a járási tanács csak a saját apparátusa számára írt elő ezzel kapcsolatos feladatokat. A törvény értelmében ugyanis nemcsak a helyi tanácsokban lehet a regionális nyelvet használni, hanem az állami intézményekben is, például a Beregszászi Járási Állami Közigazgatásban, a nyugdíjosztály kirendeltségében, a bankok helyi fiókjaiban, az ügyészségen, az adóhivatalban stb. Ezt meg kell követelnünk, mert ez kinyitná a kaput a mi gyermekeink érvényesülése előtt is – mondta el Sin József, majd kijelentette: Az, hogy a járás és a város vezetői között egy magyar ember sem található jelen pillanatban, és nem is tudnak magyarul, ez egyértelműen a hatalompárt kárpátaljai vezetőinek a bűne, akik úgy viselkednek, mintha a nyelvtörvény a magyarokra nem vonatkozna, és az UMDSZ bűne, hogy ebbe beleegyezik. A beregszászi középszintű szervezet elnöke beszélt a magyar–magyar kapcsolatok örömteli változásairól, illetve a közelgő ukrajnai népszámlálás számunkra fontos voltáról.

Az elnöki beszámolót követően Buzási István, a mandátumvizsgáló bizottság elnöke bejelentette, hogy a 9323 tagú középszintű szervezet alapszervezetei összesen 186 főt delegálhatnak a közgyűlésre, akik közül 104-en megjelentek, tehát a közgyűlés határozatképes.

Az ellenőrző bizottság tagja, Orosz Adél beszámolt a szervezet pénzügyi helyzetéről, majd Horváth Árpád, a fegyelmi bizottság elnöke bejelentette, hogy a beregszászi középszintű szervezetben az elmúlt esztendőben fegyelmi vétség nem történt.

A közgyűlés a Szózat eléneklésével ért véget.


Vissza a hírekhez