A munkácsiak a podheringi emlékműnél ünnepeltek

Március 15-én az erős széltől kísért, tomboló hóvihar sem szabhatott gátat annak, hogy Munkács magyarsága megemlékezzen az 1848. március 15-én kezdődött magyar forradalom és szabadságharcról. Az ünnepségre Podheringnél, az 1849. április 22-én vívott győztes ütközetnek emléket állító obeliszknél került sor a KMKSZ Munkácsi Városi Szervezetének szervezésében.

Az egybegyűlteket és a vendégeket Gajdos Olga, a KMKSZ Munkácsi Városi Szervezetének elnöke köszöntötte, majd a jelenlévők közösen elénekelték a Szózatot.

Viski János, Magyarország Ungvári Főkonzulátusának vezető konzulja felolvasta Orbán Viktornak, Magyarország miniszterelnökének erre az alkalomra szóló üzenetét. A konzul saját gondolatait is megosztotta a jelenlévőkkel, beszédében kiemelve: "Elődeink bátor kiállása az utánuk következő nemzedékek érdekében kifejtett önzetlen áldozatvállalás volt, amely a népből nemzetet, a nemzetből pedig közösséget formált. Olyan közösséget, amely napjainkig meg tudta őrizni sajátságait, meg tudta fogalmazni céljait, s azokért mindenkor ki is tudott állni. Ma az 1848–49-ben a szabadságért életüket és vérüket adó hőseinkre emlékezünk, akik – történelmi távlatokat tekintve – nagyon rövid idő alatt is óriási munkát végeztek. Hőseink áldozatai nem voltak hiábavalók, hiszen az általuk megteremtett polgári állam máig folyamatosan fejlődik..."

"Boldogító látni azt, hogy milyen szép számban összegyűltünk: ez azt mutatja, mennyire fontos a munkácsi magyarság számára a szabadságharc eszméit hirdető emlékjel" – emelte ki beszédében Popovics Béla, a KáMCSSZ tiszteletbeli elnöke. A szónok jellemezve az elmúlt évtizedeket, rámutatott arra, hogy a rendszerváltáskor a hazugságon, erőszakon és istentelenségen felépült kommunizmust egy neoliberális világ váltotta fel. Ám ez a bankárok irányította, a pénzt központi "istenségnek" kikiáltó eszmerendszer sem bizonyult jobbnak elődjénél, hiszen hozzá hasonlóan ugyanúgy hazugságokkal próbálja gúzsba kötni az emberek gondolkodásmódját, s tönkretenni az Istenre, hazára, embertársra és családra épülő keresztény értékrendet. Ennek eredményeként ma már az egész világon óriási értékválság van, melyre egyedüli megoldást csak a keresztényi értékrendhez történő visszatérés jelenthet. "A jövő azoké a bátraké, akik merik tenni a dolgukat. Ezek a bátrak és tenni akarók voltak azok, akik újraépítették Magyarországot, akik 1848–49 eszméiért küzdöttek, akik átharcolták és túlélték 1956-ot, s akik az elmúlt években szembe mertek nézni a neoliberális világ eszmerendszerével" – mondta Popovics Béla. Hozzátette: 1849 áprilisában Munkácson is voltak bátrak, akik a kedvezőtlen körülmények ellenére is megtették kötelességüket, melynek jutalma azon fényes diadal lett, melynek dicsőségét az itt magasló emlékjel hirdeti. Akkor a néhány száz fős honvéd- és nemzetőrsereg megállított, majd megfutamított négyezer osztrákot. "Biztos vagyok abban, hogy ezek a hősök erőt merítettek Zrínyi Ilona példájából, aki akkor is mert nemet mondani az osztrákoknak, amikor gyakorlatilag egész Magyarország Ausztria lába előtt hevert. Ezt vitte tovább Rákóczi Ferenc is, aki az osztrák udvarnak szintén nemet mondva, megpróbálta megvalósítani a magyarok szent szabadságát. Elődeink, hőseink kötelességüket téve tanúságot tettek. S ha mi is így élünk, akkor az Isten megáldja ezt a nemzetet, és lesz jövőnk" – zárta szavait Popovics Béla.

A jelenlévőkkel megosztotta gondolatait Lengyel Zoltán, Munkács polgármestere és Ladiszlav Lecovics, a Kárpátaljai Ruszinok Egyesületének elnöke is, majd végezetül Tyepák László római katolikus atya és Taracközi Gerzson református tiszteletes mondott beszédet, illetve hirdetett igét.

Az ünnepség a Himnusz eléneklésével és koszorúzással zárult.


Vissza a hírekhez