Ez lenne a sajtószabadság?!

Olvasóink zöme vélhetően tisztában van azzal, hogy "Ukrajna egyetlen országos magyar lapja", a Kárpáti Igaz Szó lapunk lejáratásából, mocskolásából már-már sportot űz. Lapunkért oly mértékben rajonganak, hogy 5 évvel ezelőtti cikkeinkből is idézni tudnak. Nem mindennapi emlékezőtehetségükhöz csak gratulálni tudunk.

Az viszont minden határon túlmegy, hogy november 28-ai számukban A főcenzor címmel egy olyan anyagot közöltek, melyben lapunkat s a KMKSZ elnökét azzal vádolták, hogy a közelmúlt cselekményeinek meg nem történtté tevése érdekében internetes archívumunkat megsemmisítettük. Teszi ezt valaki (talán az Igaz Szó főcenzora?) úgy, hogy nevét már nem meri az újságírás szégyenének eme remekműve alá kanyarintani. Úgy beszél cikkében alapvető emberi, erkölcsi és szakmai aggályokról, s dobál kemény szavakat, mondatokat, hogy még a nevét se meri felvállalni? Hát hol ebben a ráció, kérem?! Néha nem ártana tán egy kis önkritikát is gyakorolni.

Elismerendő lenne tájékozottsága, ha a kicsinyes vádaskodást egy percre félretéve, megpróbálna objektív lenni s gondolkodni egy csöppet. Mert azzal ugye tisztában van, hogy weboldalunk fejlesztésére támogatást kaptunk, arról viszont már nem tesz említést cikkében, hogy weboldalunk november folyamán meg is újult. Ha ezt hajlandó lett volna tudomásul venni és elismerni, briliáns elméjében talán megfogant volna az a gondolat, hogy 10 év archivált anyagát nem olyan egyszerű s gyors folyamat ám feltölteni, mint beírni 3 szót a keresőbe. Egyébként a hitelesség kedvéért nem ártott volna zárójelben megjegyezni, melyik számunk melyik cikkében volt olvasható az a bizonyos "képviselőjelölti vállalás", mert így minden józan gondolkodású emberben felmerülhet, hogy ezek a szavak így esetleg még nem is szerepeltek nálunk (az esetleg szóra tessék hangsúlyt fektetni).

Visszatérve a cikkben említett emberi és erkölcsi aggályokra, az sem hagyható figyelmen kívül, hogy azért szólnak meg minket, mert nem találják régebbi anyagainkat, holott akárhogy is keressük, önöknek sincs archívumuk, csupán a tavalyi évre visszamenőleg. De mi vagyunk olyan józanok, hogy ezért nem kezdünk el vádaskodni. Bár az is lehet, hogy azért nem vesszük észre azt, mert a lap tetején fel-felvillanó alsónadrágos úriember és fürdőruhás hölgy, meg a mindennapos fogyást ígérő reklám elvonja figyelmünket.

Minket leginkább az foglalkoztat, hogy miért fáj egyeseknek annyira, hogy nem érhetőek el régebbi lapszámaink, hogy képesek abból vádló cikket fabrikálni. Egyelőre csak egy lehetséges választ találtunk: azért van szükségük rá, hogy legyen miből kiindulniuk a jövőbeli vádaskodáshoz. Hisz ez úgyis folytatódni fog. S ha ez a lehetséges válasz helytálló, akkor érthető, hogy archívumunk hiánya azért érinti oly roppant kellemetlenül önöket, mert így nem tudnak mibe kapaszkodni a további vádaskodáshoz. Csupán emberbaráti szeretetből adunk egy tippet: keressék fel a könyvtárosokat, akiket aggódva emlegettek a cikkben. S ha már ott vannak, vigyenek önvédelmi eszközöket, mert gyufával felfegyverkezve lassan elindulunk, hogy mindenhol megsemmisítsük régi, nyomtatott változatú lapszámainkat.

Elnézését kérjük minden olvasónknak, amiért az irónia eszközével élünk, de egy ilyen nevetséges "cikkre", melyen az avatatlan szem is észreveszi, hogy a lejáratás és a vádaskodás szellemében született, kulturáltan csak így tudtunk reagálni.

Az igazszósoknak pedig csak annyit üzenünk: olvassanak minket továbbra is oly nagy érdeklődéssel, mint eddig, és böngésszék a jelenleg is elérhető archívumunkat!


Vissza a hírekhez