Ungváron nyitott irodát a Kárpát Régió Üzleti Hálózat

Ünnepélyes keretek között nyitották meg múlt szerdán Ungváron a Kárpát Régió Üzleti Hálózat irodáját, amely sorrendben a hatodik a Kárpát-medencében.

A megnyitóhoz kapcsolódó magyar–ukrán gazdasági konferencián Radetzky Jenő, a Nemzetgazdasági Minisztérium miniszteri biztosa hangsúlyozta, hogy az ungvári üzletfejlesztési irodának – a Wekerle-terv célkitűzéseinek megfelelően – fontos szerepet kell játszania a magyar gazdaság növekedését elősegíteni hivatott "keleti nyitásban", és a Kárpát-medencén belüli üzleti kapcsolatok fejlesztésében. A Kárpát Régió Üzleti Hálózat ungvári irodája révén – a Magyarországgal szomszédos többi országhoz hasonlóan – az ukrajnai Kárpátalján is a nemzeti tulajdonú kis- és középvállalatok helyzetbe hozását, megerősödését szeretné elérni – tette hozzá.

Radetzky elmondta: a Kárpátaljai Kereskedelmi és Iparkamara székházában helyet kapott ungvári üzletfejlesztési iroda újabb lökést adhat a jelenleg is dinamikusan fejlődő magyar–ukrán gazdasági kapcsolatoknak, elősegítheti az árucsere-forgalom további bővülését, a kölcsönös tőkebefektetéseket, vállalatok integrációját, valamint a technológiai és innovációs együttműködést a két ország között. Emlékeztetett, hogy az együttműködés hatékonysága érdekében Kárpátaljának is ki kell dolgoznia a saját gazdaságfejlesztési programját.

Előadásában Kócsár Ottó, a Kárpátaljai Kereskedelmi és Iparkamara elnöke kiemelte: a magyar tőkerésszel Kárpátalján működő vállalatok száma jelenleg meghaladja a 300-at, s az ukrajnai megyében Magyarország a 7. helyet foglalja el a külföldi befektetéseket illetően. A magyar–ukrán vegyes vállalatok zöme az iparban, a mezőgazdaságban, idegenforgalomban és vendéglátásban tevékenykedik – fűzte hozzá.

Brenzovics László, a Kárpátaljai Megyei Tanács költségvetési bizottságának elnöke, egyben a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) alelnöke előadásában három ágazatot jelölt meg, amelyekben szerinte fontos szerepet játszhatnak a magyar gazdaság szereplői. Úgy vélte, a magyarországi tapasztalat és szaktudás nélkülözhetetlen Kárpátalján az igen gazdag termálvízkincs hasznosításában, a szomszédos országoknak is komoly gondokat okozó szilárd hulladékok gyűjtésében és feldolgozásában, valamint a rendkívül elavult vagy hiányzó települési infrastruktúra – vízvezeték- és csatornarendszer – felújításában, kiépítésében. Magyarországnak kulcsszerepet kell játszania a kárpátaljai infrastrukturális fejlesztésekhez szükséges, a határ menti együttműködés keretében lehívható európai uniós források hasznosításában is – mutatott rá a kárpátaljai magyar politikus.


Vissza a hírekhez