II. Kisbégányi Ciberefesztivál

Kisbégányban tavaly a KMKSZ helyi alapszervezetének kezdeményezésére az alapszervezet és a községi tanács közösen megrendezte az I. Kisbégányi Ciberefesztivált. Bár a hivatalos megnyitót megelőzően a szervezők nagyon izgultak, a hagyományteremtő céllal életre hívott rendezvény beváltotta a hozzá fűzött reményeket. Ezt az utána érkezett pozitív visszajelzések sokasága is igazolta. Mindez önbizalmat adott a szervezőknek ahhoz, hogy idén szeptember 9-én immár másodszor rendezzék meg a fesztivált. A rendezvényt a KMKSZ BKSZ is támogatta.

Megnyitó beszédében Hánka Dezső, Nagy- és Kisbégány polgármestere elmondta, a ciberefesztivál Kisbégány élő múltját igyekszik bemutatni, melyre minden helyi lakos büszke lehet. Már pusztán annak tükrében is – emelte ki a polgármester –, hogy a XIX–XX. században itt élt ősök a szilva feldolgozásának mily gazdag palettájával rendelkeztek. Elég, ha csak a szilvalekvárra vagy a házilag főzött pálinkára gondolunk. Hánka Dezső a hagyományok átadásának fontosságára is felhívta a figyelmet, majd hivatalosan megnyitottnak nyilvánította a rendezvényt.

Lengyel László, a Beregszászi Járási Állami Közigazgatási Hivatal oktatási és tudományos osztályának vezetője kifejtette: a fesztivál – melynek kulturális programjában a helyi óvodások és iskolások is részt vesznek – azt bizonyítja, hogy Kisbégánynak van jövője.

Marosi István kis- és nagybégányi görög katolikus parochus a nagybégányi hívek, valamint az alkalmon jelen lenni nem tudó Kőrözsi Sándor helyi református lelkipásztor üdvözletét tolmácsolta. "Ora et labora" – idézte a legismertebb bencés szerzetesi jelmondatot Marosi atya –, mely magyarra lefordítva annyit jelent: "Imádkozzál és dolgozzál!" Mint elmondta, Kisbégány lelkületét talán legjobban ez a mondás fejezi ki, hiszen lakosainak mind a munka, mind pedig a hitélet egyformán nagyon fontos. Az atya értékesnek nevezte a ciberefesztiválhoz hasonló rendezvényeket, melyek nemcsak szórakozásra, hanem a hit és a nemzettudat erősítésére is alkalmasak.

"Minden ünnepség nagyszerű alkalom arra, hogy kötetlenül és nyitottan építsük egymáshoz fűződő kapcsolatainkat, erősítsük a rokonszenvet, a tiszteletet és a megértést, hogy magyar hagyományainkat ápoljuk, és hogy a faluból elszármazottak ilyenkor hazatérjenek. A ciberefőzés családi esemény, s önök itt, Kisbégányban nagyon jól tudják, mennyi kemény munkát és odafigyelést igényel, míg végül elkészül a finom lekvár" – fejtette ki ünnepi beszédében dr. Kerekes Henrietta, Magyarország beregszászi konzulja, aki párhuzamot vont a ciberekészítés folyamata és a különböző politikai és társadalmi szintű kapcsolatépítések között. Rámutatott arra: a családtagokkal, szomszédokkal, valamint más népekkel és nemzetekkel történő jó viszony nem magától jön el, hiszen akárcsak a cibere készítésénél, itt is keményen meg kell dolgozni az eredményért.

Gulácsy Géza, a KMKSZ alelnöke kifejtette, a cibere szónak a Kárpát-medencében több jelentése is ismert. A közismert, kondérban rotyogó szilván kívül egyes helyeken a korpából erjesztett savanyú levest is cibereként említik. Más tájegységekben az erdőszéli, bokros részt nevezték ciberének. Néhol pedig a laza erkölcsű hölgyekre használták ezt a kifejezést. "Látva a lekvárfőzés előkészületeit és annak folyamatát, láthatjuk, hogy valamikor ez nemcsak egy gazdaságilag fontos és hasznos tevékenység volt, de közösségformáló erővel is bírt, vagyis hozzájárult ahhoz, hogy összekovácsolja a falu népességét. Mára ezt a jelentőségét elvesztette, de így is, amikor visszanézünk, felrémlik előttünk a múlt. Az a magyar múlt, melynek értékeit nemcsak lehetőségünk, hanem kötelességünk továbbadni. Választási kampány révén, a későbbiekben majd bizonyára önöket is felkeresik különféle pártok, tanácsokat adva arról, hogyan is kell ciberét főzni. Az egyik azt mondja majd, hogy jó ciberét csak szvobodás módra lehet készíteni. Másik esetleg azt, hogy egyedül a BJUT-os recept szerint készült cibere a boldogító. De még ha őszintén mondják is, én akkor is csak azt tudom önöknek tanácsolni, hogy maradjanak meg a hagyományoknál, és továbbra is magyar recept szerint főzzék a ciberét" – zárta szavait Gulácsy Géza, aki végezetül jó szórakozást kívánt mindenkinek.

Komári Ibolya, a KMKSZ Kisbégányi Alapszervezetének elnöke a hagyományok és a közösségi alkalmak eltűnésének veszélyére figyelmeztetett. Példaként említette, hogy eltűntek már az olyan, egykor Kisbégányban is meglévő közösségi hagyományok, mint a tollfosztás vagy a szövés. Ezek az alkalmak többek között azért is értékesek voltak, mert közös munkára serkentve a közösséget, jobban összekovácsolták azt, és nemcsak évente egyszer! – mondta. "Amikor megszerveztük a ciberefesztivált, nem titkolt célunk volt, hogy egykori tradícióinkat újjáélesszük, azokat a külvilágnak megmutassuk, s úgy vélem, hogy ennek kapcsán jó úton járunk" – fejtette ki véleményét Komári Ibolya, aki megköszönte mindenkinek a rendezvény lebonyolításához nyújtott támogatást.

Az ezután következett gazdag kulturális programban ünnepi műsorral léptek fel a helyi Csillagocska Óvoda kicsiny tagjai, az általános iskola tanulói, valamint a nagybégányi kultúrház fiataljai. Az óvodások és iskolások részvételével a későbbiekben szépségversenyre is sor került. A guti Peres Dóra és a nagybégányi Baraté Edina gyönyörű dalokkal lepték meg a közönséget. A két tehetséges énekes teljesítményét Sin József, a KMKSZ Beregszászi Középszintű Szervezetének (BKSZ) elnöke a KMKSZ különdíjával jutalmazta. Az elnök fontosnak nevezte, hogy a felnövekvő generáció tagjai ismerjék a folklórt, kultúránk fontos építőkövét, s külön örömének adott hangot, hogy a két különdíjazott nemcsak ismeri, de a gyakorlatban is alkalmazza ismereteit közössége javára.

A klubudvaron eközben a szorgos kezek nyomán rotyogott az üstben főzött cibere: az idei, szokatlanul nagy szárazság ellenére is szépen termett szilva a faluban, így az "alapanyaggal" nem volt gond. A klubban az érdeklődők megtekinthették a Pataki Erzsébet munkáiból álló beregi szőtteskiállítást, valamint a Sin József fotóiból összeválogatott fényképkiállítást, mely a tavalyi ciberefesztivál életképeit mutatta be.

Az iskolaudvaron eközben kispályás foci, valamint utcák közötti futballtorna zajlott. Az ifik közötti döntőben Kisbégány csapata büntetőkkel győzte le Gutot. A győztesek Sin Józseftől serleget vehettek át, a gutiak vigaszdíja egy finom torta lett. A felnőttek utcabajnokságát a "festők csapata" nyerte.

A klubban édességkiállításra is sor került még: a benevezett készítményekkel kapcsolatos legfőbb kritérium az volt, hogy alapanyagként lekvárt kellett hozzá felhasználni. A zsűri az első helyet végül Kovács Diannának ítélte kisbégányi zserbója finomsága miatt. A második Sipos Erika szilvarózsája, a harmadik ifj. Molnár Sándor gőzön főtt szilvalekváros gombóca lett – a fiatalember ezáltal azt is bebizonyította, hogy édesség készítése terén a férfiak is megállják a helyüket.

Az emberek buzgón vásárolták a tombolajegyeket, melynek fődíja egy színes televízió volt.

A nap végén utcabálra került sor, melyhez a zenét a nagybégányi Flame Club dj-i, valamint Péter Béla harmonikás szolgáltatta: ez utóbbi színvonalas nosztalgiazenéjét Sin József különdíjjal köszönte meg, egyben – születésnapja alkalmából – jókívánságait is tolmácsolta. A II. Kisbégányi Ciberefesztivál tűzijátékkal ért véget.


Vissza a hírekhez