Itt többségében magyarok élnek

Március 11-én, vasárnap délelőtt még javában hullt a hó a Nagyszőlősi járás településeire, köztük a Tiszaújhely, Puskino és Tiszakeresztúr között fekvő Karácsfalva házai­ra is, ám kora délutánra elállt a havazás, így az ugocsai kisközségben is borús ég alatt, de zavartalan körülmények közepette avathatták fel a KMKSZ falunévtábla-állítási programja keretében emelt, a helység címerével ékesített, impozáns, új kétnyelvű településnév-táblát.

Az ünnepség kezdetén Gorondi Albert, a KMKSZ helyi alapszervezetének elnöke üdvözölte a megjelenteket, köztük Barta Józsefet, a KMKSZ Nagyszőlősi Középszintű Szervezetének elnökét, Tóth Jenő karácsfalvi görög katolikus parochust, a magyarországi Pannonhalmi Bencés Gimnázium diákjait, a Karácsfalvi Sztojka Sándor Görög Katolikus Líceum tanárait és diákjait, valamint a nagy számban egybesereglett helybeli lakosokat. Nemzeti imánk, a Himnusz eléneklése után az alapszervezet elnöke köszönetet mondott a kulturális szövetség megyei vezetésének az új falunévtábláért.

A szervezők a falunévtábla-avatást összekapcsolták közelgő nemzeti ünnepünkkel, március 15-ével, így a rendezvény kezdetén a Tiszaújhelyi és a Tiszakeresztúri Általános Iskolában tanuló helybeli diákok, valamint az anyaországból érkezett gimnazisták verses-prózai összeállítással idézték fel "a népek tavaszát", illetve az 1848-1849-es magyar forradalmat és szabadságharcot. Majd a megemlékezést követően Barta József osztotta meg gondolatait a megjelentekkel. Kifejtette, Karácsfalva nagy múltú település, hisz' már a több mint 750 éves feljegyzések is említést tesznek róla, s mintegy harminc nemzedék élte le itt az életét. Az új falunévtáblán szereplő magyar felirat jelzi, hogy többségében a mi nyelvünkön beszélő emberek lakják a helységet, pedig a település korábban elszlávosodott, még a XIX. század nagy részében is ruszin községként tartották számon, ám a XX. század elejére magyarrá vált. S míg jelenleg a Kárpát-medence megannyi részén nem egy településünk elrománosodását, elszlovákosodását, elukránosodását tapasztaljuk, addig jóleső érzéssel tölthet el minket, hogy a karácsfalvi lakosok nagy része továbbra is magyarnak vallja magát. Megjegyezte: a falu eredetileg Karácsonyfalvaként szerepelt a középkori oklevelekben, s vagy egy Karácsony nevezetű személyről, vagy magáról az ünnepről kapta a nevét, mely ünneptől elválaszthatatlan a szeretet fogalma. A felszólaló azt kívánta, hogy a helybeli lakosok őrizzék meg szívükben ezt az érzést, mert ahol szeretet van, ott fejlődés is tapasztalható. A küszöbön álló nemzeti ünnep kapcsán pedig amellett, hogy megemlékezett hőseinkről, akik a szabadságért ontották vérüket, méltatta a jelenlegi magyar kormánynak a gazdasági gyarmatosítás elleni szabadságharcát is.

A rendezvény zárásaként Tóth Jenő parochus felszentelte a falunév-táblát.


Vissza a hírekhez