Kisebbségügyi konferencia Düsseldorfban

Európai kisebbségügyi konferenciát rendezett múlt csütörtökön és pénteken Düsseldorfban, az észak-rajna-vesztfáliai tartományi parlament épületében a Nyugat-európai Országos Magyar Szervezetek Szövetsége (NYEOMSZSZ) és a Németországi Magyar Szervezetek Szövetsége (BOUD), együttműködve a Dél-tiroli Népcsoportok Intézetével. A kárpátaljai magyarságot az eseményen dr. Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség alelnöke képviselte.

A tanácskozáson, melyen részt vett egyebek mellett Jakab István, a Magyar Országgyűlés alelnöke és Szászfalvi László, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium államtitkára, mintegy húsz rangos előadó mutatta be a kisebbségvédelemmel kapcsolatos eddigi tapasztalatokat, a jelenlegi lehetőségeket és a további kihívásokat. A konferencia kiemelten foglalkozott a Kárpát-medencében élő magyar kisebbségek kérdésével.

Az első napon Pan Christoph a Dél-tiroli Népcsoportok Intézete képviseletében vitaindító előadást tartott arról, milyen tapasztalatokat lehet leszűrni az Európa Tanács nemzeti kisebbségvédelmi keretegyezményének, valamint a regionális és kisebbségi nyelvek európai chartájának az életbe lépése nyomán. Ezután Kocsis Károly (Magyar Tudományos Akadémia) előadása hangzott el Etnikumok, nemzetek és kisebbségek a Kárpát-medencében címmel.

Külön előadás tárgyalta a magyarországi német kisebbség, a sziléziai németség, a Litvániában élő lengyelek, a németországi dánok, a dániai németek, a franciaországi bretonok, a franciaországi elzásziak, a hollandiai nyugat-frízek, illetve az Egyesült Királyságban élő walesiek, cornwalliak és gaelek helyzetét.

A második napon szó esett az EU kisebbségvédelmi eszköztáráról és a regionális demokráciáról – ez utóbbin belül olyan bevált gyakorlatokról, mint például az olaszországi Dél-Tirol, a spanyolországi Katalónia, a belgiumi német közösség, a finnországi svédek helyzetéről –, valamint a romániai Székelyföld, Erdély és a Partium, a dél-szlovákiai magyarság, a többnyelvű Vajdaság, illetve a kárpátaljai magyar népcsoport törekvéseiről.

Az előadók elsősorban arról beszéltek, hogyan működnek az Európában létező autonómiák, illetve arról, milyen reményei vannak az autonómiára az Európa más fertályán élőknek, ezen belül a kárpátaljai magyarságnak is. Az előadásokból leszűrhető a tanulság, hogy ahol az autonómia működőképesnek bizonyult, ahol sikerült kompromisszumot kötni a hatalom és a nemzetiségi kisebbségek között, olyan közösségek jöttek létre, amelyek az élet minden területén jelentős fejlődést tudtak felmutatni, az adott ország stabil, gazdaságilag fejlett régióivá váltak.

Az is kitűnt az előadásokból, milyen nehézségekkel küzdenek jelenleg autonómiatörekvéseik megvalósítása terén a határon túli magyarok. Brenzovics László előadásában röviden vázolta a kárpátaljai magyarság történetét és autonómiatörekvéseit, amelyeknek a csúcspontja az a 20 évvel ezelőtti népszavazás volt, amelyet a kárpátaljai autonómia ügyében rendeztek. Azóta nem történt előrelépés ezen a téren, a KMKSZ azonban továbbra is napirenden tartja ezeket a kérdéseket, különös tekintettel a Tiszamelléki járás, illetve az önálló magyar tankerület létrehozására – mondta el többek között a KMKSZ alelnöke.


Vissza a hírekhez