Megalakult a Kárpátaljai Népfőiskolai Egyesület

Nagysikerű népzenei estet szervezett október 6-án a Csapi Művelődési Házban a most alakuló Kárpátaljai Népfőiskolai Egyesület. Az est vendége a tiszapéterfalvai Kokas banda volt, amely a Kárpát-medencei magyarlakta tájegységek zenéjéből adott bőséges ízelítőt a vendégeknek. A rendezvényt megtisztelte jelenlétével Lezsák Sándor, a Magyar Országgyűlés alelnöke, a Lakiteleki Népfőiskola alapítója, Bacskai József, a Magyar Köztársaság Ungvári Főkonzulátusának főkonzulja, Kovács Miklós, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöke, Balogh Lívia, a KMKSZ Ungvári Középszintű Szervezetének elnöke, valamint Gulácsy Géza, a KMKSZ Munkácsi Középszintű Szervezetének elnöke.

Molnár Eleonóra, a Kárpátaljai Népfőiskolai Egyesület elnöke köszöntőjében elmondta, az estét annak a népfőiskolai mozgalomnak a megismerésére szervezték, amely Magyarországon immár több évtizede működik, s mára intézményhálózattá nőtte ki magát. A magyarországi nemzeti kormánynak köszönhetően ez a hálózat most a Kárpát-medencére is kiterjed, így jöhetett létre a Kárpátaljai Népfőiskolai Egyesület is. Molnár Eleonóra lapunknak kifejtette, a kisebbség megmaradásának három alappillére van: a politikai érdekképviselet, az oktatási hálózat és a közösségi értékek megőrzése. Kárpátalján az első kettő biztosítva van, a Kárpátaljai Népfőiskolai Egyesület a harmadik pillér megalapozását kívánja zászlajára tűzni, tette hozzá.

Lezsák Sándor a népfőiskolai mozgalmat bemutató előadásában arról beszélt, hogy már a rendszerváltáskor, a Magyar Demokrata Fórum megalakulásakor érzékelte, az új Magyarországnak nagy szüksége van azokra az ismeretekre, amelyeket nem kaphattak meg a politikától a 70-es, 80-as években. Ekkor, a kilencvenes évek elején alakult meg a Lakiteleki Népfőiskola, ahol immár 20 esztendeje készítik elő azt, ami most, úgy tűnik, a Kárpát-medencében mozgalommá erősödik, s egy olyan népfőiskolai hálózat alakul, amely képes szolgálni az új Magyarországot, azt a nemzetegyesítő politikát, melyet az alapítói mindenkor vallottak, fogalmazott a Magyar Országgyűlés alelnöke.

A népfőiskola lényege az értékek felkutatása és megőrzése, az értékes emberek, a közösség segítése oly módon, hogy azok egymásra találjanak, hangsúlyozta a szónok. Bár a népfőiskola a felnőttképzés, az élethosszig tartó tanulás lehetőségét adja meg, ez nem azt jelenti, hogy a mindenáron való vizsgáztatás, a bizonyítványosztás lenne a cél, hívta fel a figyelmet Lezsák Sándor. Mint mondta, helyzetet akarnak teremteni ahhoz, hogy hallgatóik jól érezzék magukat, s egyre újabb ismeretekkel próbáljanak eligazodni az életben.

Az óvodásoktól kezdve, egészen "a nagyon hosszú ideje fiatalokig", minden generáció számára próbálnak lehetőségeket biztosítani, felhasználva az elmúlt húsz év tapasztalatát, hangsúlyozta Lezsák Sándor.

A Magyar Országgyűlés alelnöke örömének adott hangot, hogy immár Kárpátalján is megalakult a népfőiskolai egyesület, s azt olyanok hozták létre, akikre bizton lehet számítani, akik képesek valóban életre kelteni azokat a népfőiskolai hagyományokat, amelyekből a Lakiteleki Népfőiskola is táplálkozik – a KALOT-ét*, más, korábban létezett népfőiskolákét, az erőteljes szellemi elődökét –, s amelyek most korszerű formában élednek újjá a Kárpát-medencében.

* A KALOT (Katolikus Agrárifjúsági Legényegyesületek Országos Testülete) 1938–1946 között működő, majd 1988-ban újjáalakuló, a földművesek és földmunkások legényegyleteit vagyoni helyzetre és vallásfelekezetre való tekintet nélkül összefogó országos szervezet volt. Célja a krisztusibb ember, a műveltebb falu, az életerős nép és önérzetes magyar érdekében az agrárifjúság szellemi, anyagi támogatása, összefogása és érdekvédelme. Meghatározó szerepe volt nemcsak a falu népe lelki és kulturális életének fölemelésében, hanem a nincstelen parasztság embertelen szociális helyzetének megváltoztatásában is, elsősorban a földreform követelésével, illetve a parasztság ennek gyakorlati megvalósítására való felkészítésében is.

1938-ban a testületnek 2 ezer helyi egyletben 150 ezer rendes tagja volt, melyhez csatlakozott a Szlovenszkói Katolikus Ifjúsági Egyesület 20 ezer tagja is. Az ebben az évben szervezett 315 tanfolyamon 9 ezer legény vett részt. 1940-ben már 2500 helyi szervezetben kb. 300 ezer tagot számlál. Első kongresszusát 1937-ben Szegeden rendezte meg 250 résztvevővel. 1940-ben a német befolyás ellensúlyozására megalakította a Magyar Szociális Népmozgalmat. 1944 után a nyilas kormány, majd 1946-ban Rajk László belügyminiszter rendelete a mozgalmat föloszlatta, fontosabb embereit deportálták, bebörtönözték.

Újjászületés: A népfőiskolai vezetők és nevelők 1982. évi találkozója után 1983-ban országos népfőiskolai baráti találkozót rendeztek Budapesten. Kezdeményezésükre 1988-ban jogutódként megalakult a II. Rákóczi Ferenc Katolikus Népfőiskolai Szövetség.


Vissza a hírekhez