Ifjúsági Néptánc és Népművészeti Együttesek Találkozója

Pünkösd vasárnapján a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) szervezésében Mezőgecse adott otthont az Ifjúsági Néptánc és Népművészeti Együttesek Találkozójának. Az első alkalommal megrendezésre kerülő rendezvényen megyénk ifjú néptáncosai és népművészei gyűltek össze Császlóctól Aknaszlatináig, hogy ízelítőt nyújtsanak kulturális értékeink egy szegmenséből, amely Kárpátalja határain túl is ismertté és elismertté teszi hagyományőrző csoportjainkat.

A találkozó résztvevői a település sportpályáján gyűltek össze, ahol elsőként Riskó György, a KMKSZ kulturális titkára köszöntötte a fellépő csapatokat, valamint a nézőket, akik –bár éppen pünkösd vasárnapját ünnepelte minden felekezet –igen szép számban látogattak ki a rendezvényre. A KMKSZ kulturális titkára elmondta, hogy a hagyományteremtő szándékkal szervezett rendezvényt a jövőben is –éves rendszerességgel –szeretnék majd megszervezni ugyanitt, Mezőgecsében.

Mester András, Mezőgecse polgármestere megköszönte a KMKSZ-nek a lehetőséget, hogy a község adhat otthont a rangos eseménynek. A polgármester a rendszerváltás első évei kapcsán a kultúra helyzetének alakulásáról is szólt, kifejtve, hogy míg anyagi és szervezési nehézségek miatt az első években pangás volt tapasztalható, addig egy évtizede komoly fejlődési folyamat indult el, melynek napjainkig tartó eredményei között említhető meg a most itt jelenlévő tánc- és népművészeti együttesek megalakítása, akik népviseletbe öltözve, a közönséget egyre színvonalasabb fellépésekkel lelkesítve őrzik és adják tovább a magyar népi kultúra értékeit. Mezőgecse kapcsán megemlítette, hogy bár a település kicsi, de szinte minden lakosa felismerte és tudja, milyen nagy kincset jelent a népművészet. Különösen nagy figyelmet fordítanak a fiatal generációra. Ennek egyik bizonyítéka a helyi néptánccsoport működése, amellyel a Mezővári Művészeti Iskola koreográfusai is foglalkoznak. Végezetül Mester András reményét fejezte ki, hogy jövőre ismét ugyanitt találkoznak, a tervek szerint még több kárpátaljai néptánccsoporttal kiegészülve.

Lovas Ilona, a Magyar Köztársaság Beregszászi Konzulátusának munkatársa a diplomáciai kirendeltség üdvözletét és jókívánságait tolmácsolta. Pünkösd kapcsán elmondta: ez a nap amellett, hogy egyházi ünnepnap, a vidámság és az összetartozás ünnepe is, amit bizonyít az itt tapasztalható általános jókedv, valamint a megye magyarlakta településeiről érkezett sokszínű néptánccsoportok jelenléte is, amelyek próbái sokatmondóan árulkodnak a hamarosan sora kerülő, magas színvonalú előadásokról.

Sin József, a KMKSZ Beregszászi Középszintű Szervezetének elnöke az együttlét fontosságát emelte ki. "Jézus tanítványai pünkösdkor úgy határoztak, összegyűlnek és együtt maradnak. Az együttlétből merítettek erőt és hitet. Úgy gondolom, abból, hogy pünkösd napján mi is összegyűltünk itt, erőt és hitet meríthetünk: láthatjuk és tapasztalhatjuk, hogy a kárpátaljai magyarság él és élni akar, s hogy számosan vannak olyanok, akik hűek maradva a gyökerekhez, továbbviszik és ápolják népi hagyományainkat. Nagyon jó érzés látni, hogy a hamarosan fellépő csoportok tagjai között milyen sok a fiatal: úgy gondolom, akik már óvodáskorban megtapasztalták és megízlelték a magyar szó, a magyar népdal és a magyar népi hagyományok adta örömöket, azokat életük végéig el fogja kísérni ez az élmény, és ők ezen kincseinket meg fogják őrizni, ami garancia a kárpátaljai magyar kultúra megmaradására" –mondta Sin József, majd guti lakos lévén néhány szóban vázolta szülőfaluja kulturális életét. Megemlítette, hogy bár számos nehézség hátráltatja a munkát, az mégsem szünetel, aminek egyik bizonyítéka lesz a guti hagyományőrzők bemutatásra kerülő pünkösdi műsora.

Dávid Árpád református lelkipásztor az Apostolok cselekedeteiből olvasta fel Istennek igéjét: "Mikor még szólá Péter az igéket, leszálla a Szentlélek mindazokra, akik hallgatják e beszédet." Az igemagyarázat keretében pedig elmondta: "A néphagyomány szerint a pünkösddel együtt elmúlik a pünkösdi királyság is. Viszont Istennek ezen igéje arról tesz ma számunkra bizonyságot, hogy a Szentlélek ereje soha nem múlik el: emlékeztet bennünket arra, hová tartozunk, ki a mi Urunk, és megismerteti velünk Istennek minden ígéretét. Ma úgy ünnepeljünk, úgy legyünk együtt, hogy az Isten lelke itt legyen a szívünkben, és hálára indítson bennünket azért, hogy az Úrnak gondja van reánk, és együtt adhatunk hálát."

Lődár Jenő görög katolikus parochus szintén a pünkösd jelentőségéről szólt, megemlítve, hogy ezen a napon mindenütt zöld levelekkel és ágakkal díszítik a templomot, melyek az életnek és a reménynek a jelképei. Az atya a Szentlélek eljöveteléről is szólt, mely az emberi lelket reménnyel és örömmel tölti el, erővel vértezi fel. "Bár lelkünk és sorsunk néha kiszáradt földhöz hasonlít, az Isten által küldött Szentlélek segítségével lehetőség nyílik rá, hogy ez a száraz föld termővé váljon, és gyümölcsöt hozzon."

Ezt követően kezdetét vette a gazdag és színvonalas fellépések sora, elsőként a guti hagyományőrzők műsorával. A Guti Általános Iskola 9. osztályos tanulói ún. pünkösdölőt adtak elő, melyben bemutatták, hogyan is zajlik a pünkösdi király és királylány megválasztása. Az ehhez kötődő népi szokásokat is felelevenítették, többek között felsorolták a pünkösdi király kiváltságait. Így pl. akit királlyá "koronáztak", annak jussa többek között az lett, hogy egy évig minden lakodalomba hivatalos volt, és egész évben ingyen ihatott a kocsmában. A hallottakat a nézőtér férfitagjai körében nagy tetszés fogadta, sokan elismerésüket nyilvánították ki a régi idők felé, többek között az ingyenes kocsmai "szolgáltatás" kapcsán. Többen kijelentették, hogy a régiek valamit jobban tudtak, mert ez ma már nem megvalósítható. Bár ellenvélemény is akadt, tréfásan megjegyezve, hogy ingyen most is lehet italozni a kocsmában, amennyiben van "szponzor", illetve van hitel.

A guti fellépők között volt Peres Dóra is, aki népdalokkal varázsolta el a közönséget.

Ezután a Tiszapéterfalváról és környékéről érkezetteké volt a színpad. A településről több csoport is érkezett, hogy a nézőközönségnek bemutatkozzon: a Kokas banda, az Örökség Néptáncegyüttes, a Napsugár Hagyományőrző Együttes, valamint a Tiszabökényi Néptáncegyüttes.

A Kokas banda vezetője, Kokas Károly elmondta, hogy öt éve alakultak Tiszapéterfalván, s fő célul egyedül az örömzenélést tűzték ki, aminek azóta is igyekeznek eleget tenni. Rajta kívül a csapatot még négy fő alkotja: Szilágyi Csaba (prímás), Szilágyi Gergely (tercprímás), Lakatos Dávid (nagybőgő), valamint Kokas Erzsébet (énekes).

A Napsugár Hagyományőrző Együttes kapcsán a formáció felkészítőjétől, Kokas Erzsébettől megtudtuk, hogy múlt év szeptemberében kezdték el a foglalkozást elsőként óvodás gyerekekkel, akikhez a későbbiekben nagyobb gyerekek is csatlakoztak. A Napsugár nevet egy hónapja vették fel. Ötvenfős csoportjuk van, ebből a találkozóra 26 gyereket hoztak magukkal. Előadásukban többek között gyermekjátékok, széki népdal, valamint sárközi dallamok voltak hallhatók.

A Tiszabökényi Néptáncegyüttes –vezetőjük Jakab István –másfél éve alakult, tagjai iskolás gyerekek. Mint megtudtuk, szinte a nulláról kezdték az "életet", az alapoktól kellett elsajátítaniuk mindent. De a kemény munka meghozta jutalmát, most már elismerik őket, és több meghívást is kapnak.

A Huszti Beáta és Csüri Szebasztián vezette tiszapéterfalvai Örökség Néptáncegyüttes 2008 novemberében alakult meg. Az együttes fő célkitűzése a magyar kultúra és a hagyományok megőrzése, valamint továbbvitele. Folkórhagyományok terén három régiónak: a tiszainak, az erdélyinek, valamint a dunainak a táncaiból igyekeznek meríteni. A találkozón egy viski és egy szatmári tánccal mutatkoztak be.

A "nyugati végekről" érkezett egyik legtávolabbi néptáncos csapat ezúttal a Császlóci Kadarka Néptáncegyüttes volt, melyet Tóth Nándor koreográfus mutatott be, elmondva, hogy két éve dolgoznak együtt, s akárcsak Császlóc másik hagyományőrző csapata, a Csicsergő Csajok, ők is a kultúra megőrzéséért kívánnak dolgozni. Repertoárjukban ezúttal dél-alföldi néptáncot, valamint csárdás-válogatást láthatott tőlük a publikum.

A legtávolabbról ez alkalommal az aknaszlatinai Nefelejcs Néptánccsoport érkezett. A településen működő Bolyai János Középiskola tanítványaiból áll a csapat, vezetőjük és koreográfusuk Vajnági Adrienn. Főként a Felső-Tisza-vidéken tevékenykednek, és mint koreográfusuk kifejtette: amit tesznek, szívvel-lélekkel csinálják. Ezúttal két korcsoport mutatkozott be, szatmári gyermekjátékokat, valamint felcsíki táncokat (zsukát, héjszát és kezest) előadva.

A Botos Viola vezette Mezőgecsei Néptánccsoport három formációjából ezúttal kettő lépett a színpadra, akik szatmári táncokat, valamint páros csárdást roptak.

Nagydobronyból érkezett a Hidi Anita vezette Hímes Néptáncegyüttes. Mint megtudtuk, a tánccsoport 2004-ben alakult 60 fővel, de az idei évre már száztagúvá nőtte ki magát. A Hímes nevet két éve használják. Főleg a nagydobronyi tradíciók felelevenítésére törekednek, s mivel a településen nagy hagyománya van a hímes tojás festésének, ezért választották maguknak ezt a nevet. Szatmári csárdást, rábaközi, dél-alföldi és bodrogközi táncokat, valamint dobronyi csárdást adtak elő.

Mikec-Csuha Renáta vezetésével mezőségi és rábaközi tánccal mutatkozott be a Vári Művészeti Iskola Néptánccsoportja. Ők a falunapi és egyéb rendezvények állandó résztvevőinek számítanak.

Majd színpadra lépett a Korolovics Zsolt és Korolovics Valéria vezette derceni Gyöngyösbokréta Néptáncegyüttes, melynek megalakulása egészen 1975-re nyúlik vissza. A csapat szép sikereket tudhat maga mögött, így pl. legutóbb február 19-én a magyarországi Kisvárdán, majd május 8-án a Nagyszőlősön szervezett Európa-napon vívták ki a közönség elismerését.

A jó hangulatú, sokszor a nézőközönség hangos éneklésével kísért fellépéseket követően mindegyik néptáncegyüttes a KMKSZ emléklapját, illetve a Kultúrakutatás Kárpátalján című néprajzi tanulmánykötet vehette át. Végezetül Mester András polgármester mondott köszönetet mindenkinek, és szíves szóval hívta meg a jelenlévőket a Mezőgecsében augusztus 28-án ismét megrendezésre kerülő immár nagy hírnevet kivívott Lekvárfőző Fesztiválra.

A színvonalas rendezvényt a Szülőföld Alap támogatta.


Vissza a hírekhez