Ülésezett a KMKSZ választmánya

A KMKSZ viszonyát a januári elnökválasztáson induló politikai erőkhöz várhatóan jelöltjeiknek a nemzetiségi oktatással kapcsolatos álláspontja határozza majd meg – hangzott el egyebek mellett a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) választmányának múlt szombati beregszászi ülésén.

Kovács Miklós elnöki beszámolóját a Szövetség tavaszi jubileumi közgyűlése óta eltelt időszak történéseinek értékelésével kezdte, majd kitért az új magyar kormány megalakulására is. Jelezte: a határon túli magyar vezetőknek az új kormányfővel, Bajnai Gordonnal való budapesti találkozóján elhangzott, hogy a magyar kisebbségpolitikában nem várható számottevő változás. Kovács Miklós megerősítette, hogy a Szövetség értékeli azt a határozottságot, amellyel a konfliktusokat egyébként kerülni igyekvő magyar külpolitika exponálja magát a kárpátaljai magyar oktatást fenyegető ukrán állampolitikával szemben, mint ahogy kétségtelenül pozitívumnak tekinthető az is, hogy egy sor kuratórium és szervezet megszüntetésével megtörtént a magyarországi támogatási rendszer összpontosítása. A KMKSZ elnöke ugyanakkor jelezte, nem tudnak egyetérteni a döntéshozatal mechanizmusával, hiszen azáltal egyértelműen a Szövetség ellenszervezetét "futtatják", támogatják Magyarországról. Ez nemcsak hogy nem elvszerű, mutatott rá Kovács Miklós, de még csak nem is ésszerű a kormánypolitika részéről – ezt támasztja alá annak a két rendszernek a nemrég bekövetkezett látványos összeomlása is, amelynek működtetését teljes egészében az UMDSZ-re bízták. A magyar igazolványok kiadása és a kapcsolattartási támogatás folyósítása kapcsán történt visszaélések árnyékként vetülnek a magyarországi politikára – jelentette ki Kovács Miklós, hozzátéve, hogy mindez elkerülhető lett volna, ha a KMKSZ javaslatainak megfelelően átlátható rendszert alakítanak ki. A történtek után a KMKSZ benyújtotta pályázatát a kapcsolattartási támogatás rendszerének működtetésére, ám a magyar illetékesek ismét a kudarcot vallott UMDSZ-re bízták az ügyintézést, a történteket pedig igyekeznek elkendőzni, mert annak napvilágra kerülése a magyar kormánypolitikát is ellehetetlenítené.

Az ukrajnai belpolitikával kapcsolatban Kovács Miklós mindenekelőtt annak várható következményeit elemezte, hogy a napokban eldőlt: január 17-én kerül sor az ukrajnai elnökválasztásra, ősztől számítani kell a választási kampány kiéleződésére. Az elnökválasztás előreláthatóan a második fordulóban, a keleti, oroszorientáltságú országrész és nyugati, jobbára nacionalista beállítottságú régió jelöltjének küzdelmében dől majd el – hangoztatta Kovács Miklós, aki szerint a KMKSZ várhatóan csak októberben vagy novemberben kerül döntéshelyzetbe a választások kapcsán, s a Szövetség állásfoglalását az határozza majd meg, hogy a jelöltek miként viszonyulnak a nemzetiségi oktatáshoz. Ami a kárpátaljai helyzetet illeti, Kovács Miklós úgy vélte, hogy az elnökválasztás közeli időpontja, valamint a kormány- és az államfő közötti patthelyzet miatt egyelőre nem várható gyökeres átrendeződés a helyi politikai életben.

Brenzovics László alelnök, a Kárpátaljai Megyei Tanács elnökének helyettese hozzászólásában emlékeztetett: eldőlni látszik, hogy a polgármestereket és tanácselnököket jövő márciusban választják majd újjá, míg a települési, járási és megyei tanácsok megválasztására előreláthatólag 2011-ben kerül sor. Mint rámutatott, először történik meg Ukrajnában, hogy a polgármestereket és a települési önkormányzatokat külön választják, amire a KMKSZ-nek már télen meg kell kezdenie a felkészülést.

A KMKSZ választmánya a továbbiakban tárgyalt a Szövetség nyári és őszi rendezvényeinek lebonyolításáról. Mint elhangzott, július első napjaiban immár XVII. alkalommal kerül sor Felsőszinevéren a Kárpátaljai Nyári Szabadegyetemre a KMKSZ és a Kisebbségekért – Pro Minoritate Alapítvány közös szervezésében, majd július 12-én a Tisza partján ismét megrendezik a hagyományos Turul-ünnepséget. Augusztus 20-án idén is megrendezik Aknaszlatinán a KMKSZ szokásos Szent István-napi rendezvényét. Ami az őszi programokat illeti, a választmány úgy határozott, hogy a kárpátaljai magyar és német férfilakosság 1944-es elhurcolásának 65. évfordulója tiszteletére novemberben ismét megrendezi a szolyvai emlékmenetet, melynek keretében az emlékezők gyalog teszik meg az utat Munkácsról a sztálinizmus áldozatainak szolyvai emlékparkjáig, mely az egykori szovjet gyűjtőtábor helyén létesült.


Vissza a hírekhez