"Tartsunk rendet, és álljuk a sarat"

Nagydobronyban, a helyi középiskola épületének rendezvénytermében tartotta meg soros választmányi ülését a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség, melyen jelen volt Bacskai József és Tóth István ungvári és beregszászi főkonzul, valamint Szalipszki Endre konzul is.

Kovács Miklós elnök, megyei képviselő beszámolójában a legutóbbi időszakot elemezve elmondta: a nagypolitika színterén az egyik legfontosabb minket is érintő változás az, hogy az ukrán törvényhozás módosította az alkotmányt. Véglegessé vált az, hogy a következő parlamenti választás 2012. október utolsó vasárnapján lesz. A választás mechanizmusával kapcsolatos végső döntés egyelőre nincs, de minden szakértő egyetért abban, hogy a választási rendszer ezúttal vegyes lesz, azaz a képviselők felét pártlistákról, felét pedig egyéni körzetekből juttathatják majd mandátumhoz a választópolgárok. Számbavéve az ukrán kormányzat konkrét lépéseit, és elemezve a folyamatokat Kovács Miklós így összegezett: "Véleményem szerint azt lehet elmondani általánosságban, hogy a nagyon erős hatalomkoncentrációt végrehajtó mostani ukrán vezetőgarnitúra gyors ütemben elhasználódik. Egyrészt igen erőszakos képet mutat, másrészt viszont konkrét reformintézkedéseket bevezetni és végigcsinálni, majd tartani magukat hozzá mondhatni egyáltalán nem sikerül nekik. Nincsenek lezárt, befejezett reformintézkedéseik, és ez látszik a mostani hatalom népszerűségi mutatóin is. Így nem lesz könnyű még egyszer választást nyerni."

A magyarországi eseményekből két minket közvetlenül érintő ügyet emelt ki az elnök. A kettős állampolgárok szavazati jogának kérdését, amihez a magyar kormányzat pozitívan viszonyul. Ugyanakkor látni kell, hogy amennyiben a jelenlegi, jól bevált választási törvényben nem eszközölnek lényeges változtatásokat, ez a szándék nehezen lenne kivitelezhető. A magyarországi alkotmányozás kérdésével kapcsolatban az elnök elmondta, hogy az új magyar alkotmány tervezetében számunkra legfontosabb elem az, hogy a magyar állam a határon túli magyarságért az eddigi "felelősséget érez" helyett "felelőséget vállal" formulát javasolják. Az alkotmányozás a KMKSZ elnökségének véleménye szerint jó irányba halad. Az elnök elemzésében szó volt továbbá az anyaországi támogatási rendszer átalakításáról is.

A KMKSZ tevékenységét értékelve Kovács Miklós többek között elmondta, hogy a kapcsolattartási támogatás ügyét bonyolító "KMKSZ" Jótékonysági Alapítvány irodái működnek, és a vízumajánlási rendszer is jól vizsgázott. Az oktatási-nevelési támogatások ügyintézésének jogát is a "KMKSZ" JA kapta meg. Ezekben az ügyekben a KMKSZ a korábbi zavaros időkkel ellentétben igyekszik rendet tartani. Például komolyan veszik azt, hogy csak magyarul beszélő személyeknek adnak vízumajánlást. "Mert ha a KMKSZ is elvész, mint a nemzeti elkötelezettség és a józan ész utolsó bástyája, akkor a körülöttünk tomboló züllés és korrupció végleg elborítja a mi magyar ügyünket is. Adjon nekünk a Jóisten erőt ahhoz, hogy a következő időszakban a KMKSZ-t szervezettség és elvszerűség tekintetében meg tudjuk tartani legalább azon a szinten, ahol most áll" – zárta elnöki beszámolóját Kovács Miklós.

Brenzovics László alelnök véleménye szerint a kárpátaljai magyarság történetének egyik nehéz periódusát fogja megélni a közeljövőben, hisz a választási eredmények következtében kialakuló ukrán rendszerben alig tudunk beleszólni sorsunk alakulásába. Minden, az elmúlt húsz évben felépített eredményünk bizonytalanabb, mint korábban volt. Példaként említette az egyházi líceumok állami finanszírozásának megszüntetését és a magyar főiskola létét fenyegető, szerencsére megbukott felsőoktatási törvénytervezetet. Nem működik az ukrán–magyar kisebbségi vegyesbizottság sem, ukrán részről nincs elnöke és nincsenek tagjai sem 2008-tól. Az alelnök szerint a kárpátaljai magyarság számára két széles út nyílik jelenleg. Az egyik: az ukránság irányába történő asszimiláció, ami sajnos elkezdődött. A másik: a magyar állampolgárság megszerzésének leegyszerűsítése jelentősen megkönnyíti a Magyarországra történő áttelepülést, az ottani munkavállalást és tanulást. A legnehezebb út ma Kárpátalján megmaradni magyarnak, a KMKSZ azonban továbbra is ezt az utat kell, hogy kövesse. Újra kell indítani a határon túli magyarokról szóló törvény végrehajtását Kárpátalján. A szövetségnek minden magyar ügyet fel kell vállalnia, nem válogathatunk közöttük – jelentette ki Brenzovics László.

A beszámoló megvitatása során Riskó Márta választmányi tag, a Beregszászi Bethlen Gábor Magyar Gimnázium magyartanára konkrét lépéseket javasolt az ukrán sajtóban megjelenő, történelmünket eltorzító, áltudományos gyalázkodó írásokkal szemben. Mit tehetünk annak érdekében, hogy legégetőbb problémáink megoldása felé elinduljunk végre? – hangzott a kérdés. Kovács Miklós válasza erre az volt: "Tartsunk rendet, és álljuk a sarat, amikor minket ezért támadni fognak."

Horkay Sámuel, a KMKSZ Beregszászi Alapszervezetének elnöke szóvá tette, hogy a nagyon sok KMKSZ-tisztségviselő nehezményezi, hogy a mostani magyar kormányzat továbbra is partnernek tekinti a kárpátaljai magyar érdekképviseleti erőkkel szemben létrehozott ellenszervezetet, az UMDSZ-t.

Az ukrán nyelvoktatás problémáival és a stratégiai célok kijelölésével, valamint az alapszervezetek problémáival kapcsolatban elmondta véleményét többek között Mester András, Mezőgecse polgármestere, Bence Rudolf, a tiszaújlaki alapszervezet elnöke, Virág László, a tiszapéterfalvai alapszervezet elnöke. Balogh Lívia, a csapi alapszervezet elnöke azt kérdezte a jelen lévő főkonzuloktól, hogy van-e lehetőség a jogosulatlan személyeknek kiadott magyarigazolványok visszavonására, illetve érvénytelenítésére? Bacskai József főkonzul egyértelműen leszögezte: igen, a magyarigazolvány visszavonható, ha valaki csalárd módon jutott hozzá.

A KMKSZ elnökségének javaslata alapján a választmány támogatta a szövetség alapszabályának több pontban történő módosítását. A törvények változása miatt vált szükségessé az alapszabály gazdasági tevékenységre vonatkozó részének módosítása, továbbá a KMKSZ Etikai Bizottságának nevét Fegyelmi Bizottságra kívánják módosítani, a helyi alapszervezetek újraalakítását pedig ezentúl a középszintű közgyűlések kompetenciájába utalnák.

Természetesen az alapszabály módosításának véglegesítésére kizárólag a KMKSZ közgyűlése lesz jogosult, a választmány a módosítások támogatásáról döntött.

Riskó György, a KMKSZ kulturális titkára ismertette a szövetség tavaszi megyei rendezvényeit, elhangzott továbbá, hogy a megyei közgyűlésre április másodikán kerül majd sor, a helyszín eldöntését és egyéb szervezési kérdéseket a választmány a KMKSZ elnökségére bízta.

Végül Dobsa István bejelentette, hogy a fiatalok egy csoportja kezdeményezi a KMKSZ Ifjúsági Szervezetének újraszervezését. A fórum a kezdeményezést üdvözölte, az elnökség pedig segítséget ígért.


Vissza a hírekhez