A kárpátaljai magyarság számáról és arányáról a területen belül annyi, sokszor egymásnak ellentmondó adat látott napvilágot (vö. Almásy 1994), hogy 7 évvel a legutóbbi szovjet népszámlálás (1989) után sem tûnik érdektelennek az említett népszámlálás adatainak rövid áttekintése. Ezek az adatok nem feltétlenül hitelesek és megbízhatóak, ám mindenképpen mellettük szól, hogy hivatalosak és bármikor ellenõrizhetõek az idézett forrásokban.
A legutóbbi népszámlálást 1989-ben rendezték a volt Szovjetunió területén, így értelemszerûen Ukrajnában és Kárpátalján is. Az adatfelvételnél használt kérdõív 8. kérdése a nemzetiségre, a 9. az anyanyelvre, illetve arra a szovjetunióbeli nyelvre kérdezett rá, amelyet az adatközlõ „szabadon bír"-t.
1989-ben a Szovjetunió területén 285 millió 762 ezer ember élt. 145 millió 155 ezer (50,8%) orosz, 44 millió 186 ezer (15,5%) ukrán, 171 ezer (0,06%) magyar nemzetiségûnek vallotta magát (Brunner 1995:78-79.) Ukrajnában 163.111 (Ebbõl Kárpátalján 155.711), Oroszországban 5.712, Kazahsztánban 683, Lettországban 347, Moldovában 299, Grúziában 244, Észtországban 241, Üzbegisztánban 211, Belorussziában 205, Litvániában 107, Azerbajdzsánban 82, Kirgizsztánban 57, Örményországban 35, Türkméniában 35 és Tadzsikisztánban 21 fõ tartotta magát magyar nemzetiségûnek akkor (vö. Dupka 1994). A volt Szovjetunióban tehát 1989-ben 171. 390 magát magyarnak valló ember élt, s 99,66%-uk Ukrajnában, 94,98%-uk Kárpátalján élt.
Ukrajna lakosságának nemzetiségi összetételérõl az 1989. évi népszámlálás hivatalos adatai alapján az alábbi táblázat tudósít:
| Nemzetiség | Száma | %-ban | Válto- zás 1979- hez képest (%- ban) |
Anya- nyelve és nemzeti- sége azonos |
%- ban |
Az ukránt tekinti anya- nyel- vének |
%- ban |
Az oroszt tekinti anya- nyelvé- nek |
%- ban |
Vmilyen más nyelvet tekint anya- nyelvé- nek |
| Ukrán | 37.419.053 | 72.7 | 2.5 | 32.825.373 | 87.8 | - | - | 4.578.390 | 12.1 | 15.290 |
| Orosz | 11.355.582 | 22.1 | 8.4 | 11.172.508 | 98.4 | 177.534 | 1.5 | - | - | 5.540 |
| Zsidó | 486.326 | 0.9 | -23.1 | 34.635 | 7.1 | 10.081 | 2.1 | 440.747 | 90.6 | 863 |
| Belorusz | 440.045 | 0.9 | 8.4 | 156.200 | 35.4 | 40.761 | 9.3 | 242.713 | 55.2 | 371 |
| Moldáv | 324.525 | 0.6 | 10.5 | 253.024 | 78.0 | 19.934 | 6.1 | 50.429 | 15.5 | 1.138 |
| Bolgár | 233.800 | 0.5 | -1.9 | 162.586 | 69.5 | 6.293 | 2.7 | 63.676 | 27.2 | 1.245 |
| Lengyel | 219.179 | 0.4 | -15.1 | 27.500 | 12.5 | 146.026 | 66.6 | 44.420 | 20.3 | 1.233 |
| Magyar | 163.111 | 0.3 | -0.8 | 156.011 | 95.6 | 4.233 | 2.6 | 2.604 | 1.6 | 263 |
| Román | 134.825 | 0.3 | 10.7 | 83.966 | 62.3 | 13.203 | 9.8 | 4.607 | 3.4 | 32.986 |
| Egyéb | 675.588 | 1.3 | - | 330.577 | 48.9 | 28.427 | 4.2 | 298.179 | 44.1 | 18.468 |
| Összesen | 51.452.034 | 100 | 3.7 | 45.202.380 | 87.9 | 446.492 | 0.9 | 5.725.765 | 11.1 | 77.397 |
A táblázatból kiderül, hogy az ukrajnai magyarság az elõzõ, 1979. évi népszámlálás eredményeihez képest 0,8%-kal csökkent, miközben a köztársaság ukrán lakossága 2,5%-kal, az orosz lakossága 8,4%-kal növekedett. 1989-ben a táblázat adatai szerint Ukrajna lakosságának 27,3%-a nem volt ukrán nemzetiségû. Ha pedig az anyanyelvi adatokat vesszük figyelembe, azt találjuk, hogy az ország lakosságának 64,6%-a (33.271.865 fõ) volt ukrán anyanyelvû, 35,4%-a viszont más nyelvet tekintett anyanyelvének. Az orosz anyanyelvûek aránya az összlakossághoz mérten meglehetõsen magas: 32,8% (16.898.273 fõ).
A hivatalos népszámlálási adatok arról tanúskodnak, hogy Kárpátalja legnagyobb kisebbsége a magyar. A magyar anyanyelvûek (166.700 fõ) alkották 1989-ben a terület lakosságának 13,3%-át. Azok közül a nem magyar nemzetiségûek közül, akiknek nemzetiségük és anyanyelvük különbözik, a legtöbben a magyart nevezték meg anyanyelvként. A nem magyar anyanyelvû, de magát magyar nemzetiségûnek valló kárpátaljaiak közül 3.200-an az ukránt, 991-en az oroszt nevezték meg anyanyelvükként.
A nem orosz anyanyelvû kárpátaljaiak 53,7%-a saját bevallása szerint "szabadon bírja" az orosz nyelvet. Az orosz anyanyelvûekkel együtt eszerint Kárpátalján 1989-ben 732.556 fõ, az összlakosság 58,5%-a beszélt oroszul. 48.106-an vallották azt a nem ukrán anyanyelvûek közül, hogy anyanyelvükön kívül ukránul is szabadon beszélnek. Az ukrán anyanyelvûekkel együtt 1.020.933 fõ, a lakosság 81,9%-a beszélte tehát az ukrán nyelvet Kárpátalján 1989-ben. 514.516-an (a lakosság 41,3%-a) saját bevallásuk szerint csak anyanyelvükön beszéltek.
A magyarok száma Kárpátalján az 1979. évi adatokhoz képest csökkent. Ez egyrészt a magyarok kivándorlásával, másrészt azzal magyarázható, hogy a magukat korábban fõleg magyarnak valló cigányok közül 1989-ben többen vállalták saját nemzetiségüket, mint azelõtt (vö. Jemec–Gyacsenko 1993:9). Erre utal, hogy a magyarok számának csökkenésével egyidõben a cigányok száma 1979-hez képest csaknem megduplázódott.
Kárpátalján ma 10 városi rangú település található: Ungvár, Munkács, Huszt, Beregszász, Nagyszõlõs, Szolyva, Rahó, Técsõ, Ilosva, Csap. Ebben a tíz, ma városi státusú helységben a századfordulón és a századelõn a magyar lakosság aránya volt a legnagyobb. Mára az arányok megváltoztak. Véleményünk szerint nem érdektelen egy kis kitekintést tennünk néhány város nemzetiségi adatainak alakulására a 19. század végétõl a 20. század végéig.
A városok magyar lakosságának aránya jól láthatóan változott az államfordulatokat követõen. Az 1910. évi magyar és az 1930. évi csehszlovák népszámlálás közötti 20 év alatt minden városban ugrásszerûen zuhant a magyarság aránya, viszont az 1941. évi, immár ismét magyar népszámlálás nagy növekedést regisztrált, s a következõ (már szovjet) statisztikai felmérés újabb csökkenést mutat. A századelõn még magyar többségû városokban a magyar lakosság aránya olyannyira visszaesett, hogy ma már csupán egyetlen magyar többségû város maradt Kárpátalján: Beregszász.
Az 1989. évi népszámlálás szerint Kárpátalja 1.245.618 lakosa közül 346.791 fõ (27,8%) élt városban, 898.827 fõ (72,2%) pedig faluban.
A magyar lakosság aránya a városokon belül szinte azonos a terület összlakosságán belüli arányával. Az ukránok aránya valamivel kisebb, az oroszoké viszont sokkal nagyobb, mint arányuk Kárpátalja összlakosságához képest.
Kárpátalja falusi lakosságának nemzetiségi összetétele szerint a magyarok aránya a falvakban is közel azonos a terület összlakosságához mért arányával, az ukránoké pedig magasabb, az oroszoké jóval alacsonyabb.
Ha azt vizsgáljuk meg, hogy az egyes nemzetiségeken belül milyen a falusi, illetve a városi lakosság aránya, kiderül, hogy a kárpátaljai magyarok jellemzõ településtípusa a falu, akárcsak az ukránoké, az oroszok többsége viszont városi lakos, ami nem véletlen, hiszen elsõsorban a városokba telepítették õket a szovjet hatóságok. Az orosz nemzetiségû városlakók aránya messze meghaladja a városiak megyei átlagát. Azt sem hagyhatjuk figyelmen kívül, hogy a 38.744 orosz nemzetiségû városi lakos közül 29.077 (75%) a terület két legnagyobb központjában, Ungváron és Munkácson él. A magyar városi lakosság aránya némileg meghaladja a megyei átlagot.